Sziasztok! Nos most elég hamar hoztam illetve az egyik dongsaenggemmel hoztunk egy
OS-t ami jó mert már így is le vagyok maradva a tervemhez képest^^"
Na szóval ez a történet Jin-ről és Jungkook-ről szól (majd a végén társul Jimin is).
Lesznek benne veszekedések és szomorú részek de remélem ezek ellenér is el fogjátok olvasni!^^
Jó olvasást <3
Citromsárga - Jin
Kék - JungKook
Fekete - egyéb más emberel
A konyhában ügyködtem és készítettem az ebédet a bandának. Az én kis dongsaengjeimnek nehogy éhen vesszenek. Nélkülem meg lennének halva. De viszont azt szeretem mikor próbálnak kedveskedni és segíteni nekem főleg Kook, ő nagyon sokat segít már csupán a létezésével és a cuki pofikájával...Mivel egy kicsit elbambultan nem vettem észre, hogy már kellően meleg a víz így egy pár csepp ráfröccsent a kezemre.
-Aish! A francba! - mentem a mosogatóhoz és leöblítettem hideg vízzel a megégett területet majd hírtelen Jungkook toppant be a konyhába.
Miután sokadszorra vertem el Vt az egyik játékban kezdett unalmas lenni ezért kimentem a konyhába, hátha ott van Jin hyung. Mostanában nagyon közel kerültünk egymáshoz, ami be kell valljam egy cseppet sem zavar, sőt kimondottan örülök neki. Szerencsémre Jin ott volt a konyhában. -Jól vagy hyung?-néztem kezére amit éppen a víz áztatta-Nagyon fáj?
-Persze jól vagyok, ne aggódj! - fordultam felé majd összeborzoltam fekete hajtincseit. Ilyenkor a legcukibb, mint egy fekete macska. - Mi szél hozott erre a konyhába? - léptem vissza a tűzhelyhez és folytattam tevékenységemet.
Rám nézett azokkal a hatalmas barna szemeivel és akaratlanul is elmosolyodtam, de mosolyom hamar el is tűnt. Összeborzolta a hajam, de még vizes volt a keze. -Na! Most vizes lettem!-hisztiztem - Egyébként, unalmas volt Vt elverni állandóan és gondoltam kijövök hozzád, vagyis.... A konyhába. Mi jót főzöl?-próbáltam terelni a témát és inkább a tekintetét is.
-Csak egy kicsit lett vizes a hajad ne nyafogj kiscica! - mosolyodtam el amit nem is láthatott hisz háttal álltam neki....- Szóval hozzám jöttél! - fordítottam el a fejemet, hogy a szemem sarkából lássam Kook arcát. - Cuki vagy. - mosolyogtam rá. - Majd meglátod ha kész lesz.
-Kiscica? - néztem rá - Én? Inkább oroszlán! Az szexibb! - kuncogtam. Na de mi az, hogy cuki? Jaj Kook ne gondolj többet! Álmodozz csak! - Hyung! Engedj ide! - bebújtam kezei közé és úgy folytatta a főzést. -Ismerős az illata..... Mond el mi az! Kérlek! - ejtettem hátra a fejem és nagy szemekkel néztem rá.
Mikor kezeim közé férkőzött és hátrabiccentette fejét akkor hirtelen nagyon közel került az arca az enyémhez. Na erre nem számítottam. - Ööö...izé...ja ez egy...nem, nem mondom meg mert felelőtlen vagy és csak úgy ideférkőzöl! És mi van ha megijedek és véletlenül leborítom a forró vizes lábas és pont téged talál meg? isten ments hogy ez történjen veled! - léptem egyet hátrébb és elhessegettem Kook-ot.
Nem tudtam, hogy így ki lesz akadva. Azt hittem nem zavarom ennyire. De kétértelmű volt a viselkedése. Zavarban volt, vagy nem is tudom. -Bocsi hyung... Nem zavarlak akkor. Inkább visszamegyek a szobámba. Este találkozunk...-azzal el is indultam a szobámba, amin Jinnel és Jiminnel osztozom. A szobába érve csak ledőltem az ágyra és csak a plafont kezdtem el bámulni.
-Haaj~ Nem akartam megbántani! - hajtottam le fejemet. Hát ez nem igaz, ha főzésről van szó akkor mindig ilyen vagyok. - Most mit tegyek? - a pultnak dőlve gondolkoztam, hogy mit is tehetnék végül úgy döntöttem, hogy gyorsan megcsinálom a vacsorát és bocsánatot kérek Kook-tól és fel is vidítom így hamar neki is láttam újból a vacsora készítéséhez.
-Kook! Kookie! Jungkook! Jungkookie! - szólongat Jimin -Jeon Jungkook!
-Kook! Kookie! Jungkook! Jungkookie! - szólongat Jimin -Jeon Jungkook!
-Mi van?! - rivalltam rá és hirtelen felültem - Hagyjál kérlek! Van elég bajom! - mondtam kissé hangosan majd úgy döntöttem, hogy elmegyek zuhanyozni vacsora előtt. Így is tettem. Összeszedtem a cuccaim és be is foglaltam a fürdőt. Egy fél órája már biztos bent vagyok, de még nem áll szándékomban kiszállni. Csak támasztom a falat és eresztem magamra a vizet, és hagyom, hogy lemossa rólam a mai nap gondjait. Jinen jár az eszem. Ki akarom verni a fejemből de nem megy. Oh istenem! És még fel is áll! De jó! Már majdnem magamhoz értem mikor kopogtak.
Körülbelül egy fél óra múlva kész is lettem a vacsora. Gyorsan felmentem a szobánk be de ott csak Jimint találtam. - Jimin nem tudod hol van Kook? - kérdeztem tőle sietősen. - Már egy félórája a fürdőben van. Amugy mi a baja olyan köcsög volt velem, már majdnem fejbe vágta! - morgott Jimin. - De ugye nem ütötted meg? - néztem rá szúrós tekintettel. - Nyugi nem! - intett kezével. - Ajánlom is. - válaszoltam neki majd elhagyva a szobát a füdőbe vettem az irányt. - Kook! Bent vagy? - kopogtam be.
-Oh Istenem! - sóhajtottam - Jobbkor nem is jöhettél volna.... - morogtam suttogva, s inkább állítottam a vízen, hogy kicsit hidegebb legyen. - Igen bent vagyok... Miért....? - válaszoltam unott hangon. Magam sem tudom miért vagyok vele ilyen. Nem szeretek vele így beszélni, de haragszom rá. Rosszul estek szavai....
Megértem miért ilyen flegma velem de ez akkor is rosszul esik nekem. Nem szeretem ha Kook szomorú vagy ha bárki is megbántja. Ja mondom én aki most bántotta meg... - Be megyek ha nem baj!? - nyitottam az ajtót majd be is léptem a fürdőbe.
És most mi a fenét csináljak, Mit tegyek?...Az agyam már szinte darabokban annyira ideges vagyok. - Sajnálom! - böktem ki végre a lényeget. - Nem akartalak megbántani, csak nagyon féltelek téged! - vettem le tekintetemet Jungkook-ról és a földet bámultam.
-Tudom hogy segíteni akartál... - vettem le felsőmet - és ezt értékelem is! - mosolyodtam el majd a melegítő nadrágomat is levettem. Már csak egy boxerban vagyok. - Szeretem, hogy mindig segíteni akarsz illetve segítesz nekem.. - sétáltam közelebb hozzá majd beléptem hozzá a zuhanyzóba. - Miért is kéne elfordulnom? - mosolyodtam el majd hátulról átkarolva ráfogtam merev testrészére.
-Mit tehetek érted, hogy kiengeszteljelek és, hogy ne haragudj rám? - kezdtem mozgatni kezemet. Államat a vállára támasztottam és úgy figyeltem a történéseket. Szépen lassan szívtam magamba Kook illatát amit annyira imádok, hogy már megőrjít!
Érzem leheletét a nyakamon. Megőrülök! -Csakh...Csakh foglalkozz velem többeth....!-megtámaszkodtam a falon és csípőmet kissé hátralöktem, ezzel egy morranást kicsalva hyungom torkából.
Kisebb nyögés préselődött ki ajkaim közül mikor a formás fenekét a férfiasságomhoz nyomta. Ebből nem lesz jó vége előre látom. - Csak akkorh ha te ish segíteszh rajtamh! - nyeltem egy nagyot majd a nyakára csókoltam.
Jaj nem fogom ezt így kibírni! - Hogyanh....? - lefejtettem kezét férfiasságomról és szembefordultam vele. Ajkaink szinte összeértek, de nem csókoltuk meg egymást. Hol ajkaira, hol szemeire pillantottam. Beharaptam alsó ajkam és vártam, hogy kezdeményezzen.
Jaj nem fogom ezt így kibírni! - Hogyanh....? - lefejtettem kezét férfiasságomról és szembefordultam vele. Ajkaink szinte összeértek, de nem csókoltuk meg egymást. Hol ajkaira, hol szemeire pillantottam. Beharaptam alsó ajkam és vártam, hogy kezdeményezzen.
-Olyan édes vagy! - leheltem pár szavamat az ajakira majd meg is csókoltam. Finoman ízlelgettem ajkait nehogy baja essen. Ráharapva alsó ajkára engedélyt kértem a csók elmélyítésére.
Engedélyét megkapva nem haboztam, egyből átdugtam a nyelvemet és összefontam az övéivel. Nyelvünk olyan volt mintha egy lassú keringőt végeztek volna. Finoman ízlelgettem továbbra is a édes puha párnáit. Kezemet derekára raktam és közelebb húztam magamhoz. Férfiasságunk összeértek aminek köszönhetően Kook belenyögött a csókunkba aminek az volta következménye, hogy elváltunk egymástól. - Tudodh...már nagyonh szűk! - mozdítottam meg csípőmet.
Miután elváltunk egymástól, letérdeltem elé, majd egy utolsó pillantást vettettem arcára s megfosztottam a kínzó anyagtól. Férfiasságát egyből kezembe vettem majd először csak kezemmel dolgoztam rajta, majd kis puszikat nyomtam makkjára. Lassan teljes méretét beengedtem a számba, ami sokszor elérte torkom kezdetét, s ekkor mindig egy nagyobbat nyögött.
-Haah~ - sóhajtottam egy nagyot. Ezt vártam már mióta! Egyre hangosabban nyögtem tevékenysége miatt. Szerencse hogy a víz elnyomja a hangokat. - Olyan jolh csinálodh, mintha nemh most csinálnádh előszörh! - pillantottam a rajtam tevékenykedő Kook-ra.
-Itt csak te vagy a legcsodálatosabb! Én kicsi Golden Maknaém! - mosolyogtam rá majd viszonoztam csókját közben rámarkoltam formás fenekére.
Istenkém megint kezdi. Csak most ne kérlek! - Ne szemétkedj mert itt hagylak! - morrantam rá és már készültem is otthagyni.
-Hmm...Szóval Jimin-hez igazítsz. Értem én! - vágtam be az áll durcizásomat. - És miből gondolod, hogy ezek után itt maradok veled? - néztem rá kérdően.
Elnevettem magam majd megragadtam a csuklóját - Olyan vagy mint Jimin hyung. Csak te aranyosabb. Amúgy meg! Nem mennél el akármilyen szemét is lennék! - vettem fel a komoly arckifejezésemet.
-Fel vagy izgulva. És tudom, hogy nem fogsz magadhoz érni! Rám vagy utalva. - mosolyogtam magabiztosan - Na menjünk be a szobába és ott folytassuk! Had fürödjenek a többiek is. - kiléptem a zuhanyból, a törölközőt a derekam köré tekertem s kiindultam, de Jin nem jött - Mi van?
Jungkook már indult is kifelé de én nem követtem. - Mostanában nagyon szemtelen vagy! - morogtam rá. - Vigyázz mert a végén még megjárod! - néztem rá szúrós tekintettel, majd én is kiléptem a zuhanyzóból és egy szál törülközővel el is hagytam a helyiséget és egyben Kook-ot is.
Ez mi volt? Megjárni? Én? Mivel? Rengetek kérdés merült fel bennem ezért hyungon után rohantam. Éppen Jiminnel beszélgetett. - Jin hyung! - szóltam neki de nem figyelt rám egyik se csak beszélgettek tovább - SEOKJIN HYUNG!-ordítottam el magam.
Épp jimin-nel beszélgettem mikor Kook is betoppant a szobába. Elsó megszólalására nem figyeltem majd csak az ordítására. - Nem tudsz egy kicsit várni? Épp beszélgetek ha nem látnád! - morogtam rá mert egy elég fontos ügyről beszéltem Jiminnel.
-Az előbb nem voltál ilyen velem! Mi bajod van?! - kiabáltam, ezzel magamat is meglepve. Sosem szerettem így beszélni, főleg nem Jinnel, de most miért viselkedik így velem?! Rám figyeljen! Ne Jiminre! Ő az enyém!
-Haaj - sóhajtottam, rosszabb mint egy kisgyerek. - Jimin akkor kérlek... - vágott szavamba. - Máris! mosolyodott el. - És figyelj arra is, hogy... - majd ismét szavamba vágott. - Figyelni fogok ne aggódj! - hagyta el a szobát és be is csukta az ajtót.
-Miről beszéltetek? - tettem fel első és legfontosabb kérdésemet amire hosszú percekig nem kaptam választ. - Most nem beszélsz velem...?
Kérdésén elmélkedni kezdtem ami egy ideig eltartott. Mondjam el neki vagy ne? - De beszélek! - szólaltam meg végre is is.
-Hmmm...mondjam? Oké? - néztem rá. - Ááá inkább mégsem! - most én húztam az agyát. Olyan jó őt így látni, kíváncsi vagyok mit fog csinálni ha ezt folytatom.
-Mond már az isten áldjon meg! - ordítottam rá - Élvezed mi?! Tetszik, hogy bármit tehetsz velem, igaz?! Gyerünk! Folytasd! Szívass még! Nem bánom! A Maknaevel bárki bármit tehet igaz?!
Na jó, most egy kicsit megijedtem. - Mi van Kook? Azt hiszed, hogy te másokkal kötekedhetsz de már veled enm? Hát megmondom az őszintét, rádférne egy alapos lecke! - morogtam rá. - Elhiszem, hogy maknaeként Jimin és V többször piszkáll a kelleténél de könyörgöm ne rajtam vezesd le a feszültségedet! - morogtam rá - Nem is tudnád elképzelni, hogy miken megyek keresztül napi szinten csak miattatok, csak MIATTAD! - halkultam el a mondat végére. Tényleg mérges voltam rá de az idegességem mellet még volt egy fura érzésem...Leültem az ágyra és a padlót kezdtem el bámulni közben gondolkoztam mi lehet ez a fura érzés.
-Hidd el tudom milyen érzés! Minden nap csak téged figyellek, hogy ne essen semmi bajod! Kiemellek téged a bandából és bárki másnál próbálok jobban vigyázni rád, de néha ezt te nem veszed észre. Talán minketten hibásak vagyuk... - bámultam továbbra is a földet majd meghallottam a sűrűbb szipogását -Istenem csak kérlek ne sírj! - majd felpillantottam rá és láttam könnyesek a szemei.
-Hogy ne sírnék?! Fáj hyung...! - tettem kezemet a szívemre - Itt! - ütögettem meg majd térdre estem - Gyógyíts meg! Kérlek! - sírtam el magamat.
-Hogy ne sírnék?! Fáj hyung...! - tettem kezemet a szívemre - Itt! - ütögettem meg majd térdre estem - Gyógyíts meg! Kérlek! - sírtam el magamat.
-Tudod milyen szörnyű ezt látni?! Főleg azt a személyt akit mindennél jobban szeretsz? - térdeltem le elé és átöleltem. - Soha többé nem akarlak így látni! SOHA! - jelentek meg a könnyek a szemem sarkában.
-Szeretsz engem...? - néztem rá könnyek áztatta szemekkel - Komolyan? Nem csak szívatsz? Nem hazudsz? Mondj valami!
-Igen szeretlek! Mindennél jobban szeretlek és meg akarlak óvni mindentől! - töröltem meg vizes arcát.- A legjobb életet akarom neked megadni! - csókoltam homlokára.
-Szeretlek hyung! - nyakába borultam s ott sírtam tovább - Ne haragudj rám! Hülye voltam!
-Sírj csak nyugodtan, jobb lesz hidd el! - majd legördült arcomon az első könnycsepp. Egyszerűen nem bírom hallgatni ahogyan itt sír? Annyira fáj!
Csókját habozás nélkül viszonoztam, majd válaszoltam. - Arról, hogy ma este aludjon Hoseokkal és V-el, meg hogy vigyázzon ne nagyon járkáljanak az ajtónk előtt nehogy meghalljanak valamit de már biztos nem fognak. - simítottam arcára.
-Miért, te ezek után még akarod? - néztem rá kérdően?
-Kitartó vagy! - mosolyodtam el, majd ráhajolva puha ajkaira megcsókoltam.
Imádom a csókjait. - Tudom! - szólaltam meg csókunk után. - Akkor.... Szabad?
-Miért is ne! - mosolyogtam tovább - Kapaszkodj! - nyúltam feneke alá és egy kicsit megemeltem hogy az ölembe vehessem.
-Jimin? Te végig hallgatóztál? - kérdeztem kicsit mérgesen. - Hááát lehet! - hallatszott halk kuncogása. - Fuu ezért még jól meg foglak büntetni!
-Te mindenkit megakarsz bűntetni? - nevettem és egy halvány puszit nyomtam ajkaira.
-Te mindenkit megakarsz bűntetni? - nevettem és egy halvány puszit nyomtam ajkaira.
-Muszáj, ha valaki olyan szemtelen mint Jimin! - mosolyogtam rá. - Nyugi őt nem úgy fogom megbüntetni ahogy téged!
-Akkor jó! Már kezdtem megijedni! - kuncogtam - Fúúj! - nyávogott Jimin az ajtó mögött - Kezdjetek már magatokkal valamit és ne rólam beszéljetek!
-Akkor ne hallgatóz mert akkor rosszabbat is fogsz hallani! - kuncogtam én is.
-Jaja! Azt, ahogy felnyögök mikor Jin felkészít, meg azt amikor elélvezek egy hatalmas nyögés kíséretében! Ugye Hyung? - kérdeztem nevetve.
-Pontosan! - nyomtam egy cuppanós csókot Kook ajkaira - Na jó azt hiszem most fogok hányni! - válaszolt Jimin is. Nem tudom miért de pont ezt a reakciót vártam tőle. - Akkor én mentem is! - tűnt el véglegesen Jimin.
-Haha szép volt Hyung! - nevettem - De akkor mostmár lehet...? Nagyon akarom...
-Persze! - mosolyogtam rá, majd Jungkook-kal az ölembe felálltam és a saját ágyamra döntöttem. - Mostmár gondnélkül mehet! - csókoltam puha ajkaira.
-Milyen bölcs lett itt valaki hirtelen! - mosolyodtam el majd nyakát vettem kezelésbe és kezdtem el csókolgatni.
-Olyan finom vagy! - jegyeztem meg mikor megharaptam kulcscsontját persze csak gyengén nehogy fájjon.
-Úgy ahogy te is! Tökéletes vagy a számomra és még az izmaid is jobban kirajzolódnak így! Te a vesztemet akarod! - húztam perverz mosolyra számat majd kérésére közelebb mentem hozzá.
-Bocsi! - csókoltam meg harapásom helyét. - Kitartó leszek és megpróbálok nem meghalni! - kezdtem el kuncogni.
A lehető leglágyabban csókoltam édes párnáit, közben kezemet sem pihentettem. Ahol csak értem simogattam puha bőrét.
-Ah.. Azth hiszem tényleg.... Tényleg egy cica vagyok...-mosolyogtam rá majd nyakát kezdtem csókolgatni majd gyengéden harapdálni.
-Én mondtam! - csókolgattam nyakát. - Az én kiscicám vagy! - haraptam vékony bőrér, közben meg már annyit ficánkoltam, hogy leesett rólam a törülköző amit nem is bánok.
-Hah! - sóhajtottam majd lepillantottam és megláttam, hogy már nem fedi semmi. Így sunyiban lenyúltam és megmarkoltam nemességét. Lassan kezdtem mozgatni rajta kezemet közben másik kezemmel meghúztam a haját. - Akkor jobb lesz ha rámírod a neved...!
-Haah~ - adtam ki egy kéjes nyögést amit ráfogott férfiasságomra. - Nem muszáj a nevemet rádírnom! Tudni fogják, hogy az enyém vagy! - haraptam meg erősebben a nyakát így egy lila foltot hagyva ott.
-Áhh! Ezt tuti észreveszik.... - simogattam meg a kissé fájó helyet - De... Mi van ha mégse fogják tudni? - kérdeztem vigyorogva. Olyan jó vele szemétkedni!
-Ha nem hagyod abba a szemtelenséget akkor úgy megdöngetlek, hogy egy évig nem fogsz tudni járni! - morrantam rá. - Ha meg azon aggódsz, hogy nem fogják tudni, akkor nagyobb foltot is hagyhatok már ha akarod a fájdalmat! - mosolyodtam el.
-Megint gonosz vagy....! Hiába mosolyogsz akkor is...! - fordítottam el fejem s kezem is megállt. - Kanos... - suttogtam. Kiakartam mászni alóla de nem engedett.
-Hát melletted nehéz nem az lenni! - húztam perverz mosolyra ajkaimat - Ennyire nem szeretsz? - nyomtam fejemet a homlokához.
- Te nem szoktál ilyen lenni.... De hogy mondhatod hogy nem szeretlek?! - akadtam ki - Nálam jobban SENKI nem szeret!
-Csak ezt akartam hallani! - fogtam meg arcát majd ismét rátapadtam ajkaira, közben egyik kezemet lecsúsztattam a hasán keresztűl teljesen férfiasságáig és ráfogtam merev testrészére.
-Szerintem nem kellenek azok! - viszonoztam perverz mosolyát. - Nincs szükségem kellékekre! - csúsztattam ujjaimat bejáratához majd egyből két ujjal kezdtem el felkészíteni.
-Csak lazíts, jobb lesz! - csókolgattam nyakát, hogy enyhítsek a fájdalmán. Nem jó látni, hogy ennyire szenved és fáj neki de muszáj ezt megtennem, hogy a későbbiekben ne legyen rosszabb.
-Neh... Nehéz....! - könnyített a csókjaival de még mindig nagyon fájt. Amint kezdtem kicsit megszokni, csatlakoztatta harmadik ujját is.
Éreztem, hogy már megszokta két ujjamat így társítottam a harmadikat is amitől egy fájdalmas nyögés hallatott Kook felől.
-Lazíts...! Lazíts...! - mondogattam halkan magamnak. Egy kicsit sikerült is ennek köszönhetően fájdalmas nyögéseimet élvezkedőek váltották fel.
Szerencsére hamar megszokta harmadik ujjamat így haladtam is tovább. Ujjaimat kihúzva bejáratához helyezkedtem. - Készen állsz?
-Azt hiszem. De jobb lenne ha megcsókolnál előtte... - dobtam fel ötletem közben nyaka köré fontam kezeimet.
-Szívest örömest! - hajoltam puha ajkaira majd elkezdtem befelé nyomulni szép lassan. Már a kezdetekkor is belenyögött csókunkba de én nem hagytam, hogy elváljunk egymástól.
Rettenetesen fáj! Csókja nagyban segített elnyomni hangomat bár így is nagyon hangos lett. Felhúztam a lábaimat,hogy nekem és neki is kényelmes legyen. Várt még megszokom az érzést és közben egy pillanatra sem vált el ajkaimtól. Megmozdítottam csípőm jelezve, hogy mozoghat.
Mikor már teljesen elmerültem benne én is belenyögtem csókunkba. Olyan szűk és forró meg aaah~ nem fogom bírni sokáig! Vártam egy kicsit, hogy szokja a helyzetet majd mikor megmozdította csípőjét azt jelezve, hogy mehet elkezdtem mozogni. - Aaah~ olyan jóh vagyh! - váltam el tőle.
Amint elkezdett mozogni elvált ajkaimtól - Ahh!! Neh! Gyere visszah...! - az első pár mozdulata nagyon fájt de hamar elkezdtem élvezni mikor megmarkolta férfiasságom.
-Hallani akaromh a csodásh hangodath, ugyhogy nemh! - haraptam be alsó ajkamat majd ráfogtam férfiasságára, hogy egy kis ideig elvonjam figyelmét a fájdalomtól. Szorgosan munkálkodott kezem nemességén amit láthatóan illetve hallhatóan is élvezet hisz egyre kéjesebb és kéjesebb nyögéseket hallatott.
-Haahh!! Gonoszhh vaaaagyh!! - küzdöttem a beszéddel és ez láthatóan tetszett neki mert egy hatalmas vigyor szállt arcára - Neh vigyo...AHH! - nyögtem fel amit eltalálta gyönyörközpontomat, ezzel félbeszakítva mondatomat.
-Haaa meg vanh...amit kerestemh! - néztem Jungkook ködös szemébe. Már mindketten lihegtünk az élvezettől ami nem nagy csoda hisz Kook teste valami isteni nagy élvezetet nyújt! Próbáltam nem mindig eltalálni gyönyörközpontját mert nem akarom, hogy hamar vége legyen ennek a csodálatos dolognak!
Éreztem, hogy direkt nem lök oda, ami kicsit zavart. - Miérrh nemh....? Csak egyszerhh..! - csak egy lökés kell és vége az estének. Mérete miatt már nagyon a végét járom, amin nem segít a szorgosan munkálkodó keze. Lassulni kezdett amit nem nagyon értettem. Fordítottam helyzetünkön így most én kerültem felülre.
Kérdésére nem tudtam válaszolni. Túlságosan is arra koncentráltam, hogy ne menjek el olyan hamar de mire már észbe kaptam már én feküdtem az ágyon és Kook lovagolt engem. - Mi ezh a hirtelenh fordulath? - néztem rá kérdően.
-Kookh lassítsh! - szóltam rá de meg se hallotta mondatomat. - Aäaaah~ ez ígyh ne leszh jóh! - ejtettem hátra fejemet. - Jungkook hazt mondtamh, hogy lassítsh! - fogtam le csípőjét. - Nem biromh!
-Gyengeh vagy! - nevettem miközben leszedtem kezeit magamról s tovább mozogtam - Mosth az leszh amit énhh akarokh! - mondtam neki halál komolyan.
-Te meg kanosh - lihegtem alatta... - Akkor a tiédh vagyokh! - mosolyogtam rá. - De szólokh már nemh sok kellh! - ejtettem hátra fejemet ismét.
-Válasszh! - mosolyogtam - Kih...Hah...! Menjen el előbbh..? Ennyith meghagyok nekedh....
-Majd kiderülh a végénh! - majd újból ráfogtam férfiasságára és elkezdtem munkálódni rajta.
-Neeeh! Hyunghhh!!!! - nyöszörögtem majd kicsit rászorítottam - Velemhh.. Hahh!... Neh szórakozz...! - néztem rá szúrós szemmel.
-Haah~ - sóhajtottam fel ahogy rámszorított. - Ezt miből gondolodh? - néztem rá kérdően majd egyre gyorsabban mozgattam kezemet férfiasságán.
-Ugye tudod hogy egyh sex utánh a legrosszabb a kényeztetésh! - világosítottam fel a kicsit de kézmunkám tovább folyta tódott és végül elértem amit szerettem volna. Kezembe élvezett el.
-Hahhh! - nyögtem fel mikor elélveztem. - Gonoooooszhh!! Legközelebbh nem nyúlhatsz a farkamhoz! - morogtam majd lemásztam róla s lábai közé helyezkedtem. - Sajnálom... - vigyorogtam
-Héy én még nem végeztem! - nyúltam Kook után de ő gyorsabb vol tés mar le is mászott rólam. - Te mire készülsz? - néztem rá kérdően.
Nem válaszoltam csak kajánul elvigyorodtam. Először egy puszit nyomtam makkjára, majd végognyaltam teljes hosszán. Végül egész tagját a számba vettem s gyors ütemben kezdtem mozgatni rajta a fejemet.
-Naaah! Még nem fejeztem beee!! - próbáltam visszamenni de nem engedett - Hyung!!
-Hahhh! - nyögtem fel mikor elélveztem. - Gonoooooszhh!! Legközelebbh nem nyúlhatsz a farkamhoz! - morogtam majd lemásztam róla s lábai közé helyezkedtem. - Sajnálom... - vigyorogtam
-Héy én még nem végeztem! - nyúltam Kook után de ő gyorsabb vol tés mar le is mászott rólam. - Te mire készülsz? - néztem rá kérdően.
Nem válaszoltam csak kajánul elvigyorodtam. Először egy puszit nyomtam makkjára, majd végognyaltam teljes hosszán. Végül egész tagját a számba vettem s gyors ütemben kezdtem mozgatni rajta a fejemet.
-Neee Kook! Ez neeemh jóóh!! - kezdtem el kiabálni fájdalmasan! - Kérlek hagyd abbah!! - ültem fel és próbáltam eltolni magamtól ami szerencsére sikerült is.
-Naaah! Még nem fejeztem beee!! - próbáltam visszamenni de nem engedett - Hyung!!
-Mert nemh jó! - hajtottam le fejemet a megkönnyebbüléstől.
-Bűnhődj! - néztem rá gonoszan - Gonosz voltál velem, ezért én is az leszek veled! - megfogtam kezeit s feje fölé nyomtam őket majd széttártam lábait. Újra szopni kezdtem de most fogaimmal is besegítettem.
-Neeh! Ez nagyon nem jóh! - szenvedtem alatta. - Ha így folytatod nem lesz legközelebb ilyen alkalom! - morogtam rá.
-Ezt te se gondolhatod komolyan! - nyafogtam - Nem lehetsz ilyen gonosz! - mondtam neki majd a hasára csaptam.
-Ha abbahagyod akkor lehet róla szó de ha nem akkor elfelejtheted örökre! - néztem rá szúros tekintettel majd elmosolyodtam.
-Hazudsz. Nem bírnád ki - álltam fel s végigmutattam magamon - E nélkül... - vigyorogtam.
-Nem is! - vigyorogtam rá majd kihasználva a lehetőséget hogy leszállt rólam, letepertem és ismét alám került.
-Hogy te milyen kanos vagy! - nevettem el magam - És most már meg se csókolsz...?
-Azokat a mézédes ajkakat ki nem hagynám! - mosolyogtam rá majd ezzel a lendülettel meg is csókoltam. Közben újra bejáratához helyezkedtem majd folytattam amit elkezdtem.
-Hol marad a hyung! - néztem meglepődve. - Amiért az előbbh szemtelen voltálh most visszakapodh! - kezdtem el lihegni újból. - Amugyh se kellh már sokh! - haraptam fülébe.
-Ott maradt a hyung, ahol a szűzességem! A farkad felé keresd! - válaszoltam majd rámarkoltam a fenekére - Ahh! Otth biztosh megtalálod...
-De huncuth lett itth valakih! - löktem egyre erősebbeket rajta. - Már csak párh lökésh és végemh! - jelentettem be lőre. Haa~ olyan jó, soha nem akarom abba hagyni!
-Peh... Pedigh nekemm... már nem olyan jó... Ahh~ - nyögtem fel fájdalmasan mikor eltalálta gyönyörközpontomat, ezzel pedig elérve hogy az este folyamán másodszorra is elélveztem. - Igazadh vanh..! Így már... Rosszh...!
-Ugyeh! - lassítottam tempómon majd meg is álltam. - Nem folytatomh, nem akarokh rosszat nekedh! - csókoltam homlokára.
-De rossz neked és én nem akarom azt látni, ahogyan szenvedsz!! - simítottam meg arcát, majd ott is pihent meg.
-De nem szenvedek! Veled soha nem szenvedek! - csókoltam meg - Szeretlek! Folytassuk kérlek!
-Rendben, de csak addig míg látom, hogy élvezed! - kötöttem ki a feltételt majd ismét harmadszor is elkezdtem teendőmet. Lassú de erős lökésekkel folytattam dolgomat.
Csak abban bízok, hogy tényleg élvezi és nem kényszerből teszi miattam, mert ha igen akkor egy örök életre megutálom magamat!... - Kookh!~ - csókolgattam nyakát. - Finomh vagyh! - haraptam meg nyakát és ismét eltaláltam gyönyör központját, mert éreztem, hogy minden izma megfeszül.
-Hah csak egyh picih kell...- nyögtem a kelleténél hangosabban - Senkit nem érdekel!-üvöltött be V és Jimin egyszerre.
Mint ha meg se hallottam volna Jimin és V-t folytattam munkámat. Egyre többször szorított rám, ami egyre közelebb hozott a véghez. Még egy pár erőteljeset löktem Kook-on.... - Jungkoooooookh!~ - nevét nyögve élveztem el.
-Hahh Jiiiin!! - nyögtem fel amint megéreztem magamban nedvét - Remélem nagy ívben elkerültétek az ágyamat! - morgott Jimin.
-Ponth a te agyadonh csináljukh! - ugrattam Jimint. - Melegen ajánlom, hogy nem! - morgott tovább. - Amugyh is ma te Hoseokkalh meg V-el alszolh!
-Jimin hyung! Tök kényelmes az ágyad! Jól rugózik! - tartottam vissza nevetésem majd megcsókoltam Jin-t.
-Pontosan! - csókoltam vissza majd percekig el sem engedtük egymás ajkát közben Jimin nekünk magyarázott. - Na most azonnal takarodjatok az ágyamról! - mérgelődött.
-Tsss, nyugi cica! - mosolyogtam Kook-ra. - Esküszöm mindjárt bemegyek! - morgott egyre mérgesebben. - Gyere ha látni akarsz minket még mindig nem végeztünk!
-Nyugi nem, csak Jimin agyát akarom húzni! - mosolyodtam el. - Mi is ezt gondolnánk ha te egy lánnyal csinálnád! - vágtam neki vissza.
-Én?! Lánnyal?! - akadt ki - Soha!
- Hyung te meleg vagy? Azt hittem a csajokat szereted? - teljesen elképedtem! Jimin meleg...? Ez most új! Nagyon!
-Na ez engemet is érdekelne! Tényleg meleg vagy? - lepődtem meg teljesen. Ha nem szereti a lányokat akkor miért undorodik tőlünk?
-Naná hogy az vagyok! - mondta büszkén - És van kiszemelted? - kíváncsiskodtam
-Erre én is kíváncsi vagyok! - mosolyodtam el majd lassan kihúzódtam Kook-ból. Már kezdett kényelmetlen lenni a póz meg hát fáradt is vagyok.
-Ahh!
-Ahh!
-Megint dugtok?! - hitetlenkedett - Hogy nem fáj a farkad Jin hyung?!
- Előbb te válaszolj! Van kiszemelted? - ismételtem meg a kérdésem majd Jin-re néztem. Látom rajta hogy mennyire kíváncsi a válaszra. Akárcsak én. Egy gyors puszi után felálltam s boxer után kutakodtam közben Jimin válaszát vártam.
-Nyugi nem! - nyugtattam Jimint. Ahogy Kook tette én is előszedtem egy boxer és felvettem azt. Már nagyon kíváncsi vagyok Jimin válaszára.
-Nyugi nem! - nyugtattam Jimint. Ahogy Kook tette én is előszedtem egy boxer és felvettem azt. Már nagyon kíváncsi vagyok Jimin válaszára.
-Igazából van... - motyogva beszél így alig hallani
-Na de mond már, hogy ki?!! - siettettem majd megvártam míg Jin felöltözik s kinyitottam az ajtót - Gyere mond! - invitáltam be.
-Gyere be és mesélj! - mosolyogtam rá. - Azért remélem nem baj, hogy csak boxerben vagyunk? - kérdeztem tőle.
-Nem... Kiszemeltem igazából... Kettő van... Vagyis volt....- mondta a földet nézve. Egy pillanatra se nézett ránk - Muszáj elmondanom..?! Ugyis újat kell keresnem!
-Igen muszáj elmondanod! - vágtam rá. Már nagyon kíváncsi vagyok! Ki lehet az a kettő?
-Ti ketten... - suttogta - Mi...? Mi van?! - álltam fel - Hogy mondtad?!
-Igen muszáj elmondanod! - vágtam rá. Már nagyon kíváncsi vagyok! Ki lehet az a kettő?
-Ti ketten... - suttogta - Mi...? Mi van?! - álltam fel - Hogy mondtad?!
Akkor ezért volt velem olyan furcsa és ezért piszkált minket mialatt szeretkeztünk...? - Rég óta... De ne haragudj Jungkook! Mondtam, hogy keresek mást... - nézett rám - Akkor most megyek is.
-Ne, várj! - pattantam fel Kook-ot kidobva ölemből majd megfogtam Jimin csuklóját. - Bocsánat édes! fordultam Kook felé és egy csókot nyomtam homlokára nehogy megharagudjon az előbbiért. Visszafordultam Jimin felé és fogalmam sincs mit mondjak.
Azt hittem itt akar hagyni! Már kezdtem megijedni!
-Mi van hyung? - nézett rá Jimin, Jinre.
-SeokJin hyung... - szomorodtam el.
-Jimin, ha szeretsz valakit azt nem lehet leváltani ugye tudod! - néztem rá komoly tekintettel. - Jungkook csak egy kérdés! Vonzónak találod Jimin-t? - néztem Kook-ra szintén komoly arckifejezéssel.
-Mi van hyung? - nézett rá Jimin, Jinre.
-SeokJin hyung... - szomorodtam el.
-Jimin, ha szeretsz valakit azt nem lehet leváltani ugye tudod! - néztem rá komoly tekintettel. - Jungkook csak egy kérdés! Vonzónak találod Jimin-t? - néztem Kook-ra szintén komoly arckifejezéssel.
-Mi..Miért...? Hyung megijesztessz...! - mondtam teljesen kétségbe esve - Ugye... - nyelte egy nagyot - Nem akarsz lecserélni...? - gördült le egy könnycsepp az arcomon.
-Jaj édes ne aggódj! Téged soha nem cserélnélek re! léptem oda Kook-hoz majd letöröltem a könnyét. - Csak válaszolj a kérdésemre. - mosolyogtam rá.
Hatalmas kő esett le a szívemről. - Hát... Igen... De miért...? - néztem rá kérdőn.
-És belemennél egy hármasba? - kérdeztem Kook-től egyben Jimintől is. Próbáltam megoldani a helyzetet, hogy Jungkook-nak is és Jimin-nek is jó legyen.
-Mi?! - kerekedtek el szemeim s ahogy elnéztem Jiminnek is - Nem vagyok elég jó?!
Aahj tudtam, hogy ez lesz. - Kicsim, ne mondj ilyeneket! Te tökéletes vagy a számomra! - simítottam meg arcát. - Csak tudod te is vonzónak találod Jimin-t és én is érzek iránta valamit. - remélem ezért nem fogja leszedni a fejemet.
Hiába nyugtatgat ha utána mégjobban felidegesít és megbánt. - Oh szóval tetszik neked Jimin?! Akkor én ki is lépek a képből! Nem is zavarok! - kiabáltam majd sírva kirohantam a konyhába, az egyetlen menedékembe, oda, ahol ez az egész elkezdődött.
-Istenem...Szörnyű egy ember vagyok! Sajnálom Jimin! - néztem rá a lehető legszomorúbb tekintettel. Miért kell ezt csinálnod Kook? Hamar le is rohantam az emeletről és keresni kezdtem Kook-ot majd a konyhába találtam meg. - Jungkook én... - szakította meg mondandómat.
Csak ültem és zokogtam. Azt mondta szeret. Hittem is neki. Csak játszott volna velem...? Jin nem olyan....! Rengeteg kérdés kavargott a fejembe de Jin megzavart . -Te csak mi?! - kiabáltam rá sírva - Menj vissza Jiminhez... - mondtam kissé nyugodt hangon de könnyeim még mindig folytak.
-Nem azért jöttem le, hogy most visszamenjek Jimin-hez! - morogtam rá. Igazából a szívem szakad meg ahogy látom, hogy itt sír előttem de ezt mos muszáj megtennem.
-Ne légy ilyen velem! - kiabáltam rá - Csak hagyj békén! Ne bánts folyton! Azt kértem, hogy szeress! Ez olyan nagy kérés?!
-Milyen vagyok? Én szeretlek el sem tudod képzelni mennyire! Szerinted én miken megyek keresztül most miattad? Szerintem el se tudod képzelni mennyi fájdalman! - fakadtam ki egy kissé amit nagy ívben el akartam kerülni de nem sikerült.
-Megint kiabálsz velem! És ha szeretsz valakit azt nem cseréled le és nem ordibálsz vele! Vagy neked ez a szeretet?! - fekáltam majd letöröltem az arcomat - Ilyen szeretet nem kell. - hazudtam - Add Jiminnek.-nagyon fájt ezt mondanom és így viselkednem de fáj hogy ilyen velem.
-És szerinted én mit érzek amikor te kiabálsz velem? Kurva nagy fájdalmat! - nem gyakran beszélek csúnyát de most kicsúszott a számon. - Fáj, nagyon fáj hogy így viselkedsz velem! - halkultam el a mondat végére majd a földet kezdtem el bámulni.
-Nem csak neked... - suttogtam majd kiindultam de az ajtóból még visszaszóltam - Miben jobb Jimin, mint én...? - majd felmentem az emeletre.
-Semmiben! - válaszoltam neki majd mikor már eltűnt a konyhából a földre zuhantam. Miért kell ezt csinálnod? Miért kínzol engem? Nem értelek!...Kis idő után követtem őt az emeletre és bementem a saját szobánkba hol Jimin és Jungkook volt.
Bementem a szobánkba ahol Jimin az ágyán ülve....Sírt...?
-Jimin hyung...
-Sajnálom Kook! És ne haragudj Jin-re se!
-Miattam sírsz...?
-Is meg Jin miatt is...
Odasétáltam hozzá s hosszasan megcsókoltam. Nem tudom mi ütött belém de tetszett.
Láttam ahogyan Kook megcsókolja Jimin-t. Most azt se tudom, hogy boldog legyek e vagy szomorú. A küszöbön állva néztem ahogy egymást csókolják. Aranyos párt alkotnak.
Hosszú percekig el sem váltunk egymástól.
-Kookie... - szólalt meg Jimin.
-Ne haragudj rám! - mondtam majd megöleltem. Ahogy elfordítottam a fejemet megláttam Jin kifejezéstelen arcát amitől egy kicsit lefagytam.
-Hyung...
Láttam észrevett. Nem mondtam semmit csak elmosolyodtam. Igazából nem is tudtam mit mondani. Mit mondhatnák? Bármit is mondanék nem lenne értelme.
-Jin! - szólalt meg Jimin - Én voltam! Én csókoltam meg! Rám haragudj... - próbált védeni. Nem tudtam megszólalni. Hirtelen dühös, szomorú és boldog lettem.
-Nyugi Jimin, láttam, hogy Jungkook kezdeményezett de nem haragszom! Ne aggódj! - álltam továbbra is az ajtóban és mosolyogtam.
Megállt bennem az ütő egy pillanatra. Azt hittem haragudni fog de csak mosolygott. Megnyugodtam s én is elmosolyodtam de még mindig haragszom rá....!
És most mit kellene tennem?... - Kook! Sajnálom! Nem akartalak megbántani! - kezdtem el bámulni a padlót.
Olyan aranyos... - Egy feltétellel megbocsájtok... - kezdtem el húzni az agyát ismét - És Jimin hyungot is befogadjuk.... Ha megtesztek dolgokat.....
-Milyen dolgokat? - néztem kérdően rá? - Esküszöm bármit megteszek!
Bármit....? Oh Jungkook de perverz vagy!
-Akkor hajrá! - elterültem az ágyon s vártam hogy lépjenek - Jimin hyung, vedd úgy most vizsgázol. Jin hyung, te meg pótvizsgázol.
Mondatán nem kicsit mosolyodtam el! Beljebb haladtam a szobában persze először becsuktam az ajtót majd leültem Jimin mellé. - Jimin kezd te hisz te vizsgázol! - mosolyogtam rá. - De elöször még kérek tőled valamit!
-Mit? - fordult felém majd kérdően nézett rám. Én csak az ajkaimra mutattam egyből tudta mit akarok. Ahogy terveztem úgy is történt. Jimin egyből rátapadt párnáimra ahogy én is az övéire, majd hosszú percekig élveztük egymás mézédes ajkait.
-Na gyerünk Jimin! - mosolyogtam az előbb említett személyre!
-De ha nem szeretnéd vagy nem állsz készen.... - kezdtem el mondatom de Jimin a szavamba vágott
- Készen állok csak...
- Készen állok csak...
-Csak...? - kérdeztem rá egyből - Mi a baj? - néztem kérdően Jimin-re.
-Akkor gyere te is Jimin és akkor megmutatom mit hogyan kell! - mosolyodtam el én is perverzen, majd Jungkook mellé térdeltem és elkezdtem a leckéket adni Jiminnek ezzel belevetve magunkat az éjszakába.
