Egyéb

Más íróval írt történetek:

Suga & J-Hope - A játszótéri kaland

Jimin & Jungkook - A szertár

Egyéb: 

Let me Know

Rap Monster & J-Hope - Egyedül otthon

Rap Monster Pov:

A nappaliban ültem és a telefonomon játszottam. Épp az egyik barátommal Zico-val beszélgettem Kakao Talkon. Minden zökkenőmentesen ment. Csend és nyugalom volt. A csendek egy kisebb zaj szakította meg. Az emeletről valami csapkodást hallottam. - Biztos megint verekednek! - gondoltam magamban. Általában Jungkook és Jimin csapja a legnagyobb zajt...Felmentem az emeletre, hogy megnézhessem mit is csinálnak ezek a rosszcsontok. Benyitottam Jimin szobájaba és ledöbbentem amit láttam és hallottam.
-Rossz kisfiú vagy Jungkook! Most meg kell, hogy neveljelek! - mondta Jimin majd elkezdte paskolni Kook fenekét.
-Ááá! Jimin ez fáj! - nyöszörgött Kookie, de a hangján hallatszott, hogy egy cseppet se bánja az amit Jimin csinál...Észre se vetté, hogy bejöttem! Na jó, ezt a lehetőséget kihasználom és szép csendben távozok. Becsuktam az ajtót és a fejemre csaptam.
- Úristen! Ez durva volt! - sóhajtottam egy nagyot, majd visszamentem a nappaliba. Folytattam a beszélgetésemet Zico-val.
-Nam ugye tudod, hogy ma egy étteremben fogunk vacsorázni! - jött le Jin az emeletről.
-Na ne! Komolyan? - néztem re kérdően.
-Ne mond, hogy elfelejtetted? - tette kezét a csípőjére Jin.
-Aaahj. Semmi kedvem nincs hozzá! - csúsztam lejjebb a kanapén. - Mond meg a managernek, hogy most kihagyom. - válaszoltam Jin-nek.
-És mégis mi a fenét mondjak neki? Hogy nincs kedved jönni oszt csá vagy mi? - kérdezte egy kicsit megemelt hangon. Tudom mostanában elég idegesítő vagyok és mindig Jin-t kérem meg mindenre, de ha most nincs kedvem akkor nincs kedvem! Nem tehetek róla. Lusta vagyok és kész. - Mond azt, hogy nem érzem jól magam.
-Jó majd kitalálok valamit. - intett egyet majd visszament az emeletre.
-Jin várj! Ugye most mész szólni a többieknek? - kérdeztem tőle.
-Igen, mert? - nézett rám kérdően, de még mindig mérgesen.
-Ha Jimin szobájához érsz KOPOGJ mielőtt bemész! - figyelmeztettem Jint-t.
-Oké. - válaszolt majd el is tűnt az emeleten.

-Akkor elmentünk! Vigyázz a házra és ne csinálj rendetlenséget! - köszönt el Jin.
-Meglesz. - intettem neki. Teljesen belemerültem a beszélgetésbe. Csoda, hogy van téma amiről tudok Zico-val beszélni. Folyamatosan csak a kijelzőt bámultam amitől megfájdult a szemem, így felpillantottam és láttam, hogy épp egy álmos J-Hope sétál el előttem. Rögtön meg is szólítottam.
-Te, hogy, hogy itthon vagy? - néztem rá megszeppenve.
-Miért? Mindenki itt van, vagy nem? - nézett rám kérdően.
-Nem, mindenki elment vacsorázni egy étterembe. - válaszoltam neki továbbra is a kanapén ülve.
-Vacsora Milyen vacsora? - kezdettel gondolkodni. - Basszus a vacsora! - csapott a fejére.
-Elfelejtetted? - mosolyodtam el.
-Teljesen kiment a fejemből! - állt megmeredve a nappali közepén.
-Béna! - nevettem el magamat.
-De ha ennyire tudod, hogy ma vacsorázni megyünk akkor te miért nem mentél? - váltott komoly hangnemre.
-Nem volt kedvem menni. - vontam vállat.
-Lusta! - rázta meg fejét. Erről a mondatáról nem vettem tudomást csak tovább pötyögtem a telefonomat. Pár perccel ismét elhaladt előttem Hoseok. Borzos haja az égnek áll és a szemét dörzsölte. Biztos álmos még. De ez annyira cuki! Meg tudnám zabálni. Épp az emeletre vezette útját. Végig őt néztem habár nem igazan tudom, hogy miért. Tekintetem a fejéről a hátára tért majd egyre lejjebb és a fenekére tévedt. - Milyen formás kis popsija van! - motyogtam az orrom alatt közben mosolyra húzódtak ajkai...Mi...a...franc? Mikre gondolok én itt? Na ezt most azonnal el kell felejtenem!...De nem tudom! Annyira cuki és kívánni való egy fiú, hogy az lehetetlen!
-Nam! Elmentem zuhanyozni! - kiabált le az emeletről J-Hope.
-Okés! - válaszoltam neki...Miért kellett ezt bejelentened? Istenem most beindult a képzelő erőm. Most mocskos dolgokról fogok fantáziálgatni. Igen sajnos ez a csúf igazság. Én szerelmes vagyok egy fiúba. Méghozzá a csapattársamba Jung HoSeok-ba. Már egy pár hónapja, lassan már egy éve, hogy így élek, bisexként és eddig még nem mertem elmondani senkinek így tartom is a távolságot J-Hope-tól, nehogy  feltűnő legyen. Pedig már elég sok pillanat volt már amikor huu de megfogdosnám meg még ki tudja mit tennék vele.
-Nehéz az élet ha meleg vagy! - ráztam meg fejemet.

-Huu~ ez jól esett! - sétált le Hoseok a lépcsőröl egy térdig érő rövidnadrágban felső nélkül. J-Hope ez egy rossz húzás volt! Szerencse hogy volt a nyakában egy kendőt és egy kicsit eltakarta a felsőtestét, de még így is túl sexy!
-Mit bámulsz ennyire rajtam? - vágta hozzám kérdését.
-...Jah semmit! - fordítottam el fejemet. Basszus! Túl feltűnően néztem!
-Láttam ám a tekinteted! - nevette el magát, majd mellém ült.
-Nem néztem semmit rajta! - szóltam határozottan.
-Naa~ Mond már el! - feküdt el ölembe és úgy kérlelte tovább. J-Hope, te most direkt szívatsz engem?! Mélyen a szemébe néztem, ahol el is vesztem és éreztem, hogy az arcom is kezd melegedni. Nem bírom tovább!
-Megyek fürödni! - dobtam le ölemből és a földre esett.
-Aidh! RapMon ez fájt! - feküdt el a földön, miközben a fájó oldalát simogatta.
-Bocsesz! - szaladtam fel az emeletre egyenesen a szobámba. Összeszedtem a pizsamámat és a tusfürdőmet, majd rohantam is a fürdőbe. Ledobtam magamról minden ruhát és ezt követően elkezdtem tusolni. Engedtem magamra a meleg vizet miközben a hűvös csempének támasztottam egyik kezemmel míg a másikkal magamon segítettem. Csak ennyitől, hogy az ölembe feküd, már ennyitől felizgultam! Na jó azért rátett az is, hogy nem volt teljesen felöltözve meg azok a gyönyörű szemek...Istenem, hogy fogom én ezt kibírni! J-Hope biztos nem érez irántam semmit!...Szerintem már órák óta bent vagyok a fürdőbe, amit Hobi észre is vett.
-RapMon! - kopogott be az ajtón. - Ugye nem fulladtál meg! - tette fel mindennapi hülye kérdését.
-Nyugi, csak a vérben fulladok meg ami a fejemből ömlik. - poénkodtam vele. Tudom nem megszokott tőlem, de egyszer élek.
-Mii? Ugye nem! - rontott be a fürdőbe. Még szerencse, hogy volt egy törülköző a derekamon.
-És el is hitte! - nevettem el magamat.
-Ez nem volt vicces! - csapott a vizes hátamra, ami elég nagyot csattant és fájt is.
-Aish! Ez fájt! - morogtam Hoseok-ra.
-Megérdemelted! - kezdett el duzzogni. Ne már megint! Olyan cuki amikor felfújja az arcát! Jumg HoSeok kérlek fejezd be! Ha tudnám, hogy meleg úgy megfektetném, hogy lábra se fog tudni állni! Na jó, azért ennyire durva nem lennék, csak jól megszeretgetném!

A fürdés után ismét a nappaliban kötöttem ki.
-Már nyolc óra! Hol a francba vannak a többiek? - néztem az órará, majd a telefonom után nyúltam, hogy felhívjam Jin-t.
-Igen? - vette fel a telefont Jin.
-Hol vagytok már! Elég késő van! - tértem rá egyből a lényegre.
-Oh szia Nam. Szerintem tizenegy éjfélig haza se megyünk! - jelentette ki a tényt. - Kiderült, hogy egy idoloknak tartott bulira hívtak meg!
-Mégjobb, hogy nem mentem! - válaszoltam unottan.
-Kár, pedig tök jó muri! - vágta rá vidáman.
-Nem baj, nah mindegy ennyit akartam kérdezni. Na csáó! - köszöntem el Jin-től, majd le is raktam telefont. Legalább még egy ideig egyedül leszünk. Kihúztam a kanapét és elterülve rajta böngésztem a telefonomon, mikor fura hangokat hallottam. Kíváncsiságom köszönhetően megnéztem, hogy mik is lehetnek ezek a hangok. HoSeok szobájából jöttek az immár már nem ismeretlen hangok.
-Te komolyan felnőtt videót nézel? - meredtem rá meglepően.
-Igen, mert baj? Már elmúltam tizennyolc! - vetette oda szárazon.
-Nem is a korod a bajom, de akkor legalább fülesen hallgasd! Nem vagyok rá kíváncsi! - főleg nem arra, ahogyan egy kurva nyekereg.
-De így jobb! - kezdett el nyavalyogni. - Ki vagyok éhezve erre! - feküdt el az ágyán.
-Akkor fogj egy csajt magadnak oszt tudd le gyorsan! - válaszoltam neki, majd készültem is távozni ám nem tettem mert meglepődtem mondatán.
-Nekem nem csaj kell! - nyavalygott tovább.
 -Akkor? - néztem rá elég furán. Ezt mégis, hogy érti?
-Egy ribanc basszus! Szerinted? - morgott rám.
-Akkor szerezz egy ribancot. Mostanában elég sok van a sarkokon, nem lesz nehéz dolgod! - vetettem oda szárazon.
-Fárasztó vagy Nam! - állt fel ágyáról, majd elkezdett felém közeledni elég mérges arccal. Most mi rosszat tettem? Apránként elkezdtem hátrafelé araszolni. Már a szobából is kijutottam ám a folyosó vala megállította.
-Most mi rosszat tettem? - kérdeztem kíváncsian.
-Az, hogy nem tűnik fel neked a dolog! - támasztotta meg kezeit a falon közvetlen a fejem mellett és arca a teljes komolyságot tükrözte. - Mindegy, majd rá jössz! - engedte le kezeit és visszazárkózott a szobájába. Akkor ez tényleg azt akarja jelenteni amire gondolok? Aahj miért nem tudja megmondani?! Lassan ismét leballagtam a napaliba, újból elfeküdtem a kanapén, csak most annyi a különbség, hogy el is aludtam. Még nem is aludtam el teljesen és nem is fogok, mert valakinek a légzését éreztem bőrömön méghozzá az arcomon. Na most vagy egy szellem vagy J-Hope! Próbáltam nem figyelni a dologra, de amikor már az ajkait is megéreztem az enyémen nem tudtam mit tenni. Ez már száz százalék, hogy HoSeok. Nem akartam, hogy észrevegye, hogy én ébren vagyok így elkezdtem mocorogni.Várjunk csak! Miért nem hagyom magam? Hisz pont erre vágyok! A fenébe is már magamat sem értem!
-Maradj már nyugton! - kezdett el mérgelődni, majd ezt követően ráült a csípőmre.
-Héy mit csinálsz! - támaszkodtam alkarra és szúrós tekintettel néztem HoSeok-ra.
-Azt amire mindig is vágysz! - húzta perverz mosolyra ajkait, közben csípőjét is megmozgatta.
-Inkább hagyd abba! Fáradt vagyok! - feküdtem vissza, szememet pedig karommal takargattam azt tükrözve, hogy tényleg fáradt vagyok.
-Nem hiszem el! - hajolt közelebb arcomhoz.
-Menj inkább nézz pornót! - próbáltam elhessegetni de nem tágított.
-De én nem nézni akarom, hanem csinálni! - mozdította meg újból a csípőjét.
-Akarni a vécén kell!
-Aahj!Olyan gonosz vagy! - tette keresztbe a kezét mellkasa előtt. Megint duzzogni és annyira cuki, ahogy lebiggyeszti ajkait. Annyira megkívánom ilyenkor! Karját megfogva húztam magamhoz, hogy rá tudjak tapadni ajkaira, ami úgy is történt, ahogy terveztem. Lassan mozgatni kezdtem ajkaimat, közben kezeim a derekán pihentek. Ám ez a kisebb csók nem tartott sokáig, mert felmerült bennem egy pár kérdés, ami igen csak aggaszt.
-HoSeok, kérdezhetek valami?! - váltam el ajkaitól.
-Ha annyira fontos, hogy megszakítottad a csókot akkor igen.
-Te most tényleg meleg vagy? - tettem fel első kérdésemet.
-Pontosan! - kacsintott rám. - Úgy ahogyan te is! - mosolyodott el.
- És te most csak a sexre vágysz vagy tényleg érzel valamit irántam? - tettem fel következő kérdésemet, amire már nem válaszolt, csak az arca lett vörös mint az őszi levél. Tettére elmosolyodtam és az arcára simítottam.
-Mond ki! - próbáltam bátorítani egy kicsit, mert hallani akarom azt a csodálatos mondatot.
-C-csak akkor, h-ha előbb te! - dadogta el mondatát. Istenem de aranyos így! Mindjárt felzabálom!
-Á-áá! Csak utánad! - kezdtem bele huncut nevetésembe. Kis ideig nyöszörgött az ölemben, majd végül kimondta.
-S-szeretlek! - vörösödött el teljesen. Melyen a csillogó szemébe néztem. Láttam, csupán a szemében láttam, hogy igazat mond.
-Én is szeretlek! - simítottam meg tarkóját, majd ajkaimra húztam ismét. Már mióta erre a pillanatra várok! Hogy J-Hope csak az enyém legyen! Tudjam, hogy ő csak hozzám tartozik!...Úgy gondoltam, hogy ideje lenne elmélyíteni csókunkat, így hivatlanul áttörtem nyelvéhez és egy kecses táncra hívtam, amit el is fogadott. Faltuk egymás édes ajkait és percekig el se eresztettük egymást. Nem sokkal később J-Hope szakította meg ezt a csodás érzés, ami nekem nem tetszett.
-Gyere visszah! - húztam volna újabb csókra, de meg állított.
-Olyan gonosz vagyah! Még levegőt se hagysz venni! - kezdett el nyafogni.
-Mert minden egyes másodpercet ki akarok használni! - húztam perverz mosolyra ajkaimat.
-Hidd el, hogy én is! - mosolyodott el, majd most ő kezdeményezte a csókot. Sohase lehet betelni azokkal a telt ajkakkal. Oly édesek, mint a méz és finomak akár a csoki. Közben kezeimet becsúsztattam pólója alá és a hasát kezdtem el simogatni, majd egyre feljebb haladtam. Néha csókunkba is belenyögött tettemnek köszönhetően és így engem egyre csak feltüzelt. Csókunkat megszakítottam pár másodpercre, hogy le tudjam venni felsőjét és, hogy megváltoztassam helyzetünket. A helyzet változás csak annyi volt, hogy helyet cseréltünk. Gyönyörködni kezdte kidolgozott, izmos felső testén, mert tudom, hogy nekem soha nem volt ilyen jó testem... Ajkaira hajoltam egy gyors csókér és hamar át is tértem a nyaka kényeztetésére. Apró csókokat leheltem forró bőrérre. Hol megszívtam vékony bőrét, hol megharaptam, ám csak gyengén! Nem akarok fájdalmat okozni az én kis lovacskámnak. Végignyalva nyaka hosszát megálltam fölénél. Gyengén ráharaptam és aprókat kezdtem sóhajtozni, aminek köszönhetően J-Hope egyre mélyebben vette a levegőt. Fülcimpáját nyelvemmel is elkezdtem kényeztetni, ami egy kisebb nyögés váltotta ki. Csókjaimmal ismét elkezdtem lefele haladni nyakán teljesen a kulcscsontjáig. Ott már egy kicsit bátrabb voltam és egy icipicivel erősebben haraptam puha bőrére. Egyik kezemet végigsimítottam testén majd elérve célomat rámarkoltam termetes férfiasságára. Kisebb ám de kissé kéjesebb nyögés hagyta el torkát ami nagyon tetszett.
-Jó nagy vagy már! - húztam perverz mosolyra ajkaimat.
- Csodálkozol? Amióta pornót néztem ilyen vagyokh! - nyöszörgött alattam. Lassan elkezdtem masszírozni nemességét. Ujjaimat nadrágja alá vezettem és szépen lassan le is vettem róla a melegítőt, amit messzire száműztem. Kezemet becsúsztattam boxerjába és ráfogtam csupasz nemességére.
-Haaah RapMonh! - nyögött fel J-Hope. Istenien édes hangja van ilyenkor! Elkezdtem mozgatni kezemet termetes féfiasságán, amitől még ennél is keményebb lett. Kis idő után hideg ujjait éreztem meg pólóm alatt. A kirázott a hideg, ahogyan hűvös ujjai végig siklottak egész felső testemen, majd evvel a lendülettel meg is szabadított felsőmtől. Kis ideig még folytattam tevékenységemet, de az érzéstől már az én nadrágom is kezdett egyre szűkebbé válni. Abbahagyva a munkát megszabadítottam magamat a nadrágomat HoSeok-ot pedig már a boxertől is megszabadítottam így elém tárult féltett kincse. Ránéztem J-Hopera akinek ismét piros lett édes pofikája. Ködös szemében láttam, hogy már nincs teljesen magánál. Ráhajoltam ajkaira és loptam tőle egy szenvedélyes csókot, majd nyakára tértem át megint. Csókjaimmal apránként haladtam lefele teljesen alhasáig, ahol a nemességét a torkomnál éreztem. Következő puszijaimat már a férfiasságára leheltem. Teljes hosszát végigpusziltam, majd teljes hosszát meg is nyaltam. Lassan számba engedtem nemes részét közben Hoseok egyre hangosabban nyögdécselt. Végül teljesen elmerült a számba amit egy mély sóhaj követett. Lassan kezdtem mozgatni fejemet. Amilyen ütemben mozogtam ő úgy nyögdécselt. Egyre gyorsabban mozgattam fejemet és egyre mélyebben annyira, hogy a torkom kezdetét is elérte. Ilyenkor megremegett alattam ami nagyon tetszett így többször is eljátszottam.
-N-Nam, hagyd abbah mert mindjárhh... - próbált értelmesen beszélni, de nem ment valami fényesen. Még az a szerencse, hogy ennyiből is értem, hogy mit akar. Abbahagyva munkámat felkúsztam hozzá és ajkaira hajoltam. Kihasználtam a pillanatot, míg a fellegekben jár így elkezdtem felkészíteni és becsúsztattam első ujjamat. Belenyögött csókunkba, de nem vészes a helyzet még! Első ujjamhoz hamar társul a második is ami nem ment olyan könnyen mit az első, de ajkait továbbra se engedtem el. Kis idő elteltével csatlakozott a harmadik ujjam is a másik kettőhöz.
-Aaah! - nyögött fel fájdalmasan Hoseok csókunkat megszakítva.
-Lazíts! - suttogtam fülébe.
-Próbálok! - küszködött fájdalmai ellen. Nem olyan hamar de végül a fájdalmas nyögései átváltottak élvezetesebb nyögésekbe. Még egy darabig elidőztem a tágításon és már annyira elhúztam, hogy J-Hope szólt rám. Kihúztam ujjaimat , majd magamat is megszabadítottam alsómtól. Ráfogtam tagomra és a bejáratához helyezkedtem.
-Készen élsz? - támaszkodtam meg feje mellett.
-Igen! - karolt nyakamba és egy puszit lehelt ajkaimra. Lassan elkezdtem behatolni, majd csak akkor álltam
meg, amikor már teljesen elmerültem benne. Vártam egy kicsit, hogy szokja a helyzetet, de J-Hope elég türelmetlen mert épp hogy csak megálltam már mozdította is a csípőjét, hogy kezdjem a munkámat.
-Várj egy kicsith! - szóltam rá. - Ma az, hogy a felkészítés ennyire fájt ez meg meg se kottyan neked? - néztem rá szúrós tekintettel.
-Azt csak megjátszottam! - öltötte ki nyelvét
-Na megállj! Ezért majd kapni fogsz! - morogtam rá gonoszul, majd lassan elkezdtem mozogni, de ez a lassúság hamar gyorsba váltott. HoSeok egyre hangosabban és kéjesebben kezdett el nyögdécselni, ami már teljesen az őrületbe kergetett.
-N-Naaamhh! - vájta körmeit hátamba majd végig is húzta azokat rajta.
-Aaaah, HoSeokh! Gyengébbenh! - morogtam rá, de ez őt meg se hatotta. Láttam, hogy már a határain jár így lassítani kezdtem mozgásomon. Olyan lassúságban mozgattam csípőmet, mint a kezdetekben.
-Neeh NamJoonh! Neh lassítsh! Ez így aaah... - remegett meg egész teste.
-Már mondtamh, hogy ki akarokh élvezni minden másodperceth! - suttogtam fülébe. - Nem akaromh elsietnih! - haraptam fülcimpájára. Továbbra is lassan mozogtam, majd ismét gyorsítottam. Nyögései ismét csak egyre hangosabbak lettek.
-Még szerencseh, hogy senki sincsh itthon! kuncogtam fülébe.
-Sajnálomh, de túlh jó vagyh! - sóhajtozott nyögései közben.
-Köszönömh! - köszöntem meg bókját és ezt követően ráhajoltam ajkaira így egy másik szögben hatoltam be ami hatásos volt, mert megszakította a nem rég elkezdett csókunkat.
-Aaaah Naaaamh! Mégeszerh o-otth! - marrkolt vállamba.
-Kérésed számomra parancsh! - suttogtam ajkaira, majd újból behatoltam ugyanabba a szögbe. Próbáltam nem mindig eltalálni a tökéletes pontot, hogy ne legyen olyan hamar vége az estének, de ennek ellentétében egyre nagyobbakat löktem rajta. Egyre erősebben döngettem és szinte összes lökésemnél eltaláltam gyönyörközpontját és ennek köszönhetően nevemet nyögve élvezett el. Háta ívbe feszült, izmai kirajzolódtak és szűkebbé vált. Kettőnk közé élvezett a saját hasfalára. Boldog vagyok, hogy láthattam ezt a gyönyörű pillanatot. Ám ennek köszönhetően nekem se kellett már sok. Egy párat löktem még rajta és én is elértem a csúcsra.
H-HoSeooookh! - követve példáját én is nevét nyögve élveztem el. Még egy kicsit mozogtam benne, majd teljesen kihúzódtam belőle és mellé feküdtem.
-Örülök, hogy elaludtál! - nevettem halkan.
-Én meg annak, hogy lusta vagy! - mosolygott rám.
-Azért annyira nem vagyok lusta!  - morogtam rá, majd megpöcköltem a homlokát.
-Jól van na! azért nem kell bántani! - kezdett el nyafogni.
-Csak egy kicsit! - szórakoztam vele. - Tudod, hogy szeretlek! - mosolyogtam rá.
-Én is szeretlek! - viszonozta gesztusomat, majd egymás ajkaira tapadtunk és így aludtunk el a nappaliban.

J-Hope & Jimin - Valentin nap

J-Hope POV:

A sok hajtás, fellépés és gyakorlás közt kaptunk egy kis szabadnapot. Egy különleges napon kaptunk pihenőt ami egy kicsit meg is lepett de pont kapóra jött. Valentin nap volt és az igazat megvallva már egy jó ideje többet érzek egyik csapat társam iránt, mint barát. Ez a szerencsés vagy szerencsétlen ember Jimin. A tervem az volt, hogy készítek valami finomságot Jin segítségével, de ha nem jön össze akkor veszek valamit. Elviszem egy étterembe...Na jó lehet, hogy ez egy kicsit fura, úgyhogy kihagyom. Na akkor inkább elviszem egy kicsit eldugottab, nyugisabb helyre, oda adom a csokit és bevallom neki mit is érzek iránta. Nem érdekel, hogy mit fog mondani, de már nem bírom magamban tartani érzéseimet. Minden nap szenvedek, hogy nem érhetek úgy hozzá ahogy akarok. Minden nap sóvárgok édes ajkaiért na meg persze a formás popójáért is de az már nem lényeg, csak egy kicsit.
-Na akkor kezdhetjük a csokifőzést? - zökkentett ki gondolatmenetemből Jin.
-Ja, igen persze! - mosolyogtam rá. - És mit csináljak? - néztem az előttem lévő hozzávalókra, majd Jin-re. Persze ő nem is várt tőlem többet, így elkezdett magyarázni közben utasítani, hogy mit hogyan csináljak. Én mint egy kis angyal, úgy dolgoztam keze alá....
-Héééy! Mit csinálsz? - mordult rám Jin.
-Csak egy kis kakaót teszek bele, hogy édesebb legyen. - válaszoltam kicsit megszeppenve.
-Így is elég édes! Meg amúgy is tudod, hogy Jimin nem olyan édes szájú! - kezdett el kioktatni.
-Igen tudom. Bocsánat! - kértem bocsánatot, mint egy kiskutya úgy nyüszítettem. Igen Jin mindent tud rólam. Hogy mit érzek Jimin iránt és, hogy mire készülök ma, de a részletekbe nem avattam be nagyon...Talán egy órán keresztül készítettük el a csokit. Alig csináltunk valamit, de én hulla vagyok. Minden tiszteletem Jin-é. Olyan fogásokat főz nekünk, mire egy étterem nem lenne képes rá. És mégis vidám és sugározza magából az energiát. A csokit gondosan becsomagoltam egy kis dobozkába és még egy masnit is csináltam rá.
-Köszönöm a segítséget Jin hyung! - hajoltam meg előtte, majd el is tűntem a konyhából. Felmentem a  szobámba és gondolkozni kezdtem, hogy mikor is hívjam el Jimin-t és, hogy hogyan vegyem rá, hogy el is jöjjön. Végül két órás gondolkozás után lementem a nappaliba és rákérdeztem, hogy eljön e velem sétálni.
-Ilyen későn? Amugy is nemsokára vacsora. - pötyögte tovább telefonját. Szinte rám se hederített. Ez most rosszul esett.
-Naaa, kérleek! - kezdtem el nyafogni.
-Hyung, fáradt vagyok! - tette le végre telefonját és végre rám nézett.
-Leszel te még ennél is fáradtabb! - suttogtam halkan egy perverz mosollyal ajkaimon.
-Mit mondtál? - nézet rám kérdően Jimin.
-Azt, hogy gyere már te lustaság! - fogtam meg kezét, majd elkezdtem rángatni. Persze csak gyengén nehogy fájdalmat okozzak neki ennyivel.
-Haaaaj! Fárasztó vagy hyung! - adta be derekát.
-Tudom, és ez csak erősség a számomra! - kezdtem el mosolyogni mint egy vadalma.
Gyorsan felkaptam cipőmet és miközben Jimin huzakodott szóltam Jin-nek, hogy elmentünk. Mosolyogva bólintott, majd folytatta a főzést. A kaja illatán már érződött, hogy nemsokára kész és a többiek furán is néztek ránk, hogy pont most megyünk el, de nem nagyon érdekelt. Kilépve az ajtón, megéreztük a hűvös szellőt, ami nem esett valami jól, de nem vészes.
-Kicsit hideg van! - húzta össze vékony kabátján a cipzárt.
-Annyira nem. - néztem rá, majd elmosolyodtam, ahogy megláttam pirosló arcát. - Ennyire fázol? - kérdeztem tőle elnevetve magamat.
-Hideg van na! Nem tudom mi van veled, hogy nem fázol de én majd megfagyok. - kezdett el cidrizi.
-Fűt a szerelem, meg a lopott fa! - nevettem el magamat. Viszont mondatom első része igaz volt. Ez egy célzás volt a részemről. Nem tudom, hogy feltűnik e neki, de nagy valószínűséggel nem.
-Itt a kabátom vedd fel! - vettem le magamról dzsekimet, majd odaadtam  Jimin-nek.
-De így meg te fogsz megfázni! - kezdette el nyafogni.
-Nekem amúgy is melegem van. Majd ha fázok visszakérem, de addig is tessék felvenni! - parancsoltam rá, mint egy anyuka, hisz amúgy is ez a dolgom. Anyáskodnom kell...

Kis idő múlva megérkeztünk a kívánt helyre. Ami nem volt valami közel a dorm-hoz. Egy nyugis, csendes parkba vezetett utunk ahol be akarom vallani érzéseimet. Remélem nem egy oldalú lesz, de nagy a valószínűsége. Dehát próba szerencse.
-Na és akkor miért is jöttünk ide? - állt meg velem szembe Jimin. Kicsit haboztam, hogy most mondjam el egyből vagy várjak még egy kicsit, de úgy döntöttem, hogy várok.
-Mondom, hogy csak sétálni akarok. - válaszoltam kérdésére ám nem néztem szemébe.
-Haboztál és nem a szemembe nézel. Hazudsz! - kezdett el vádolni.
-Én nem! - próbáltam menteni magamat, de nem nagyon sikerült.
-Dee! Látom rajtad, hogy rejtegetsz valamit! - kezdett szekálni, amit nagyon nem szeretek.
-Jól van na, akkor elmondom! - morogtam rá.
-Jimin 1-0 ! - nyújtotta rám nyelvét. - Na mondjad! - vette fel komoly arckifejezését és én is úgy tettem. Nagy levegőt vettem, majd kifújva elmondtam mondatomat.
-Szerelmes vagyok beléd! - jelentettem ki. Éreztem, hogy arcom lángokban áll, de nem csak az enyém hanem az övé is. Csak állt előttem, mint egy oszlop. Nem tudtam, hogy mit kellene tennem. Végül az eszem helyett a szívemre hallgattam. Közelebb léptem hozzá, egyik kezemet a derekára vezettem, másikat az állvonalára így megemelve kicsit a fejét. Lassan közelítettem arcához, majd mélyen szemébe nézve rátapadtam ajkaira. Mivel nem reagált bátorkodtam tovább lépni és lassan mozgatni kezdtem ajkaimat.
Kezemet álláról tarkójára vezettem és ott pihentettem. Tovább lépni nem mertem, nem is tudom miért. Már készültem volna elengedni ajkait, mikor hirtelen nem várt mozdulatot tett. Átkarolva derekamat elmélyítette a csókunkat. Ez az az egy amire nem számítottam, hogy pont ő kezdeményezzen. Végül is csak jól jártam vele.Pár perc után engedtük csak el egymás ajkait aminek nem nagyon örültem. Még élvezni akarom puha ajkait.
-Valentin napi ajándék, de semmi több köztünk! - jelentette ki. Mondata hallatán teljesen lefagytam. Már kezdtem reménykedni, hogy lesz valami erre meg kijelenti, hogy csak muszájból csinálta. Egy világ dőlt össze bennem.
-Sajnálom! - jelentettem ki, majd imbolyogva leültem a mellettünk lévő padra és magam elé kezdtem el bámulni. - Legalább ezt fogadd el! - dobtam neki a Valentin napi csokimat.
-Köszönöm! - suttogta nekem mondatát, majd távozott. Hirtelen elkezdett rázni a hideg és a szívemet kezdtem fájlalni. A szerelem fájdalmas. Kurvára fájdalmas!!

Egy óra elteltével én is elindultam haza. Jin már biztos aggódik értem. Lassan hazacsoszogtam. Benyitva a dorm-ba egyből Jin hyung támadott le.
-Mi történt? Miért jött haza hamarabb Jimin? - kezdett el kérdezősködni.
-Hagyj békén hyung! - szóltam rá, majd elhaladva mellette felmentem a szobámba. Szerencse, hogy mindenkinek van külön szobája. Így senki se fogja látni, ahogyan sírok.
-J-Hope, jól vagy? Nem kérsz enni? - kopogott be az ajtón Jin és ismét kérdezősködni kezdett.
-Nem vagyok éhes! - csuklott meg hangom.
-Ha éhes lennél akkor a pulton hagytam a te részedet. Ott keresd! - hallatszott hangján, hogy aggódik értem, de most úgyse tudna mit tenni. Jobb ha egyedül oldom meg. A percek óráknak, az órák pedig napoknak tűntek. Mire abbahagytam a sírást éjfél lett. Kikukucskáltam szobámból és láttam, hogy már mindenki alszik szerencsére. Kilépve szobámból a fürdőbe vettem az irányt, hogy megmossam arcomat. A tükörben magammal néztem szembe és elrettentett a látvány. Még sose voltam ilyen mély ponton. Szemeim pirosak és megduzzadtak a sírástól. Megengedve a hideg vizet megmostam az arcomat és mikor ismét felnéztem a tükörbe akkor már Jimin-t is láttam az ajtóban. Miért pont ő? Miért? Sokáig csak a tükörben néztük egymást.
-Sajnálom! Nem így terveztem! - törte meg a csendet.
-Nyugi, nem kell megszánni engem. Kibírom! - vágtam rá válaszomat ám megint nem néztem a szemébe.
-Megint hazudsz! - mutatott egy halvány mosolyt. - Halottam, ahogyan keservesen sírsz miattam és rohad szarul esik, hogy pont miattam sírsz! Nem azért mondom ezt mert megszánlak, mert, hogy te a legjobb barátom vagy! Nem, nekem te több vagy mint egy barát!  - kezdte el mondandóját. Részben jól esik, hogy ezeket mondja, de mégis érzem mondatában, hogy megszánt engem.
-Köszönöm Jimin, de ez nemszükséges! - mosolyodtam el halványat. - Elfogadom a tényt, hogy te heteró vagy. - emeltem fel végre fejemet és a szemébe néztem. - És ha most megbocsátasz, visszamennék a szobámba. - sétáltam el mellette. Ismét bezárkóztam szobámba és a párnámat szorongatva folyattam könnyeimet.  Hallottam, hogy Jimin megengedte a csapot. Most fürödni készül? Ez komoly? Ilyen későn? Ha Rap Mon felkel leharapja a fejét, habár amilyen mélyen alszik kötve hiszem. De miért is érdekel ez engem? Ő baja, ha leszidják...
-J-Hop! - kopogott be Jimin az ajtón. - nem akarsz lefürödni? Ma még nem fürödtél.
-Nincs kedvem! - löktem oda szárazon.
-Kérlek! Ha már kiengedtem a sok meleg vizet, akkor már ne menjen kárba! - nyitott be a szobámba.
-Senki nem kért meg rá, hogy engedj nekem vizet! - néztem rá morcosan. - Fürödj meg te benne!
-De én már fürödtem ma. Kérlek J-Hope! - ült le az ágyamra.
-Miért akarod ennyire? - néztem rá kérdően.
-Hogy egy kicsit megnyugodj és, hogy ellazulj. - nézett mélyen szemembe. Azoknak a gyönyörű szemeknek senki se tudott volna ellenállni.
-Na jól van. - adtam be derekamat. ismét elhagyva szobámat a fürdőbe mentem. Amint benyitottam megcsapott a meleg gőz és a vízzel teli kád ami rózsával volt megszórva?? Mi ez Jimin? Na mindegy, nem nagyon foglalkoztam vele. Hamar neki kezdtem a vetkőzésnek és beszálltam a meleg vizes kádba. Felettéb jól esett ez a meleg fürdő. Mikor már teljesen ellazultam hirtelen Jimin jelent meg a fürdőben egy szál boxerben.
-Mire készülsz Jimin? - néztem rá kérdően összeráncolt szemöldökkel.
-Jöttem veled fürödni. Ugye szabad? - mosolygott rám. Mi ez a gyerekes duma hirtelen?
-Felőlem. - vontam meg vállamat. Mikor megszabadult alsóneműjétől, akaratlanul is a kényes helyre pillantottam. Arcom ismét vörös színben pompázott.
-Mi a baj J-Hope? - ült le velem szembe. - Miért vagy ilyen vörös? - mosolyodott el.
-Csak meleg a víz! - kezdtem el legyezni magamat a tenyeremmel.
-Biztos? - mosolygott tovább. Ez most direkt húzza az agyamat.
-Biztos!  - vörösödtem tovább mint egy rák.
-J-Hope! Kipróbálhatok valamit? - nézett rám ártatlanul.
-P-persze. - olyan ártatlanul nézet, azt hittem nem fog semmi olyat csinálni de tévedtem. Négykézláb közelebb mászott hozzám és ráfogott tagomra.
-Haah! Ezt neh Jimin! - markoltam rá csuklójára.
-Milyen kemény vagy már most! - lepődött meg, majd elmosolyodott és elkezdte mozgatni kezét a már merev testrészemen.
-Nekem márh annyi is elégh volt, hogy velemh fürdesz! És, hoyg láttalakh meztelenülh! - kezdtem el sóhajtozni keze munkájától. Csuklóját továbbra is markoltam, hogy hagyja abba munkáját de nem hatott rá. Mivel nem akart elengedni bevetettem titkos fegyveremet, vagyis a gyengeségét és megcsikiztem. Szerencsére ez hatásos volt mert elengedett. Gyorsan kipattantam a kádból és épp ki akartam rohanni a fürdőből, mikor megragadta kezemet és visszahúzott. Erősen nekinyomott a hideg csempének amitől megborzongtam.
-Miért ellenkezel ennyire? - kérdezte tőlem kicsit szomorkásan. Igazából még én magam se tudom.
-Nem vagyok még erre felkészülve! - böktem ki valamit. Részben igaz volt, de nem teljesen mert mégis csak akarom hallani azt a nyüszítő hangját ahogyan alattam élvezkedik. Kicsit elkalandoztam gondolataimban, de Jimin tett róla, hogy ez ne folytatódjon. Kizökkentett álmodozásomból avval, hogy egy puszilt lehelt merev férfiasságomra. Puszijától teljesen megremegtem. Végig puszilta hosszamat visszafele pedig nyelvével tette meg az utat. Egy mély és erőteljes sóhaj hagyta el számat. Lassan szájába engedte teljes méretemet, mikor már teljesen elvesztem szájában egy kéjes nyögés is elhagyta torkomat. Lassan mozgatni kezdte fejét, közben ujjaim puha tincsei közé vándoroltam, majd gyengén de rámarkoltam hajára.
-Haaa Jiminh! - sóhajtottam egyet mikor megéreztem torka kezdetét. Sose hittem volna, hogy egyszer ez a nap, hogy ez a pillanat eljön.
-Jiminh! Akkor legalábbh az ágyban csináljukh! - vetettem fel ötletemet.
-Rendben! - állt fel elém majd egy puszit nyomott ajkaimra. Keze jobb keze a csuklómra siklott majd a szobámig vonszolt. Kulcsra zárta az ajtót ám most én voltam a domináns fél. Két kezemet az ajtón támasztottam meg és úgy lestem Jimin mélybarna szemeit, amikben hamar el is vesztem. Lassan ráhajoltam puha, mézédes ajkaira viszont nem mélyítettem a csókot. Bal kezem ismét tarkójára siklott, mint az első alkalomnál. Ráérősen mozgattam ajkaimat ám hamar meguntam. Megnyalva alsó ajkát engedélyt kértem a csók mélyítésére és az engedélyt hamar meg is kaptam. Nyelveink összefonódtak és mint egy lassú keringő táncra perdültek. Másik kezem se pihent. Oldalán végig siklott majd csupasz férfiasságán álltam meg. Ő se volt másabb mint én. Ráfogva merem testrészére lassan mozgatni is kezdtem kezemet, aminek köszönhetően belenyögött csókunkba. Nem időztünk sokáig az ajtónál, hamar megtaláltuk az ágyat. Gyengén ledöntöttem ágyamra ám ajkát nem engedtem el. Ismét elkezdtem kényeztetni méretét. Elválva egymástól áttértem nyakára. Itt-ott meg harapdáltam, de volt ahol megszívtam puha bőrét. Elértem kulcscsontjához ahol egy kicsit bátrabban folytattam tevékenységemet.
-Aish! - szisszent fel Jimin mikor kicsit erősebben megharaptam.
-Bocsánat édes! - csókoltam harapásom nyomára. Csókjaimmal tovább haladtam lefele. Hasát teljesen végigcsókoltam, volt amikor nyelvemmel is feltártam a terepet. Végül elértem alhasáig és amikor férfiassága megérintette torkomat Jimin egy kisebb sóhajt eresztett ki ajkai közül. Ez a hang nagyon tetszik! Hallani akarom még! Hamar megtaláltam tagját ám én nem játszadoztam vele! Egyből számba vettem teljes méretét.
-J-J-Hopeeeh! - hagyta el torkát egy kéjes nyögés. Istenem de tetszik ez nekem. Minél gyorsabban mozgattam fejemet kemény férfiasságán, annál kéjesebb nyögések hagyták el torkát.
-Hoseokh~ akarlak! - erről a mondatról álmodtam már mióta. De először is még van egy kis teendőm. Ujjaimat szájába dugtam, hogy kellően nyálazza be nekem, amit hamar meg is tett. Abbahagytam a számmal való kényeztetést és felmászva Jimin-hez ismét megcsókoltam, közben behelyeztem első ujjamat. Belenyögött csókunkba ám nem hallottam a fájdalmat. Inkább szokatlan lehetett neki. Nemsokkal később második ujjam is társult az elsőhöz ám ez fájdalmasabbnak bizonyult Jimin-nek, de ajkait továbbra se engedtem el. Mikor már két ujjammal kellően kitágítottam jöhetett a harmadik is.
-H-Hoseok! - nyögött fel fájdalmasan megszakítva csókunkat.
-Lazíts! Hidd el,, ezután csak jobb lesz! - kezdtem el csókolgatni nyakát.
-Probálkozomh! - kapaszkodott vállamba. Lassan a fájdalmas nyögései kezdtek átváltani az élvezőbe.
-J-Hopeh siessh! Már nagyonh akarlakh! - nyögdécselt fülembe. Ez a pár szó kellett, hogy teljesen elveszítsem a józan eszemet. Ujjaimat kihúzva belőle ráfogtam saját tagomra és a bejáratához igazodtam. Megtámaszkodva feje mellett kezdtem lassan behatolni.
-Aaaah Jiminh! De szűkh vagyh! - sóhajtoztam fülébe.
-Te megh nagyh! - kezdett el nyüszíteni. Mikor már teljesen elmerültem benne egy kicsit megálltam, hogy pihenjek és, hogy szokjon ám ez hamar sikerült neki, mert nem sokkal később megmozdította csípőjét ami nem volt a legjobb.
-Várjh még egy kicsith, vagy hamar végeh lesz az esténekh! - támaszkodtam tovább fölötte. Mikor már úgy éreztem lassan elkezdtem mozogni. Amilyen tempóban löktem Jimin-en ő olyan tempóba nyögdécselt. Az a magas hang amit elhagyott torka az őrületbe kerget. Egyre gyorsabb tempót vettem fel, aminek köszönhetően egyre magasabb hangon nyögdécselt Jimin. Végigsimítottam oldalán teljesen férfiasságáig, majd rá is fogtam arra.
-Haaah Hoseokh! - sóhajtott fel a nyögések közepette.
-Igenh? Itt vagyokh! - suttogtam fülébe, majd ahogy közelebb hajoltam hozzá más szögben sikerült löknöm így eltaláltam azt a bizonyos pontot.
-H-Ho-Hoseook! Még egyszerh!! - feszült háta egy kisebb ívbe.
-Márish! - súgtam fülébe, majd egy újabbat löktem rajta ugyan abba a szögbe. Közben kezem se pihent. Tovább munkálkodtam kő kemény férfiasságán, de nem sokáig.  Még egy párat löktem gyönyörközpontjába, majd nevemet nyögve élvezett markomba. Összes izma megfeszült, háta ívbe feszült és rámszorított.
-Aaah Jimin! - álltam meg egy pillanatra, majd folytattam tovább lökéseimet. Már én se bírtam sokáig. Nekem is már csak egy pár lökés kellett és már el is élveztem. Jimin példáját követve a nevét nyögve élveztem el. Lassan kihúzódtam belőle, mellé feküdtem.
-Szeretlek Jimin! - mosolyogtam rá és vártam a megváltást, hogy ő is viszont szeret, de nem reménykedek sokban.
-Én is szeretlek J-Hope! - mosolygott rá. Kicsit meglepődtem mondatán de mérges is voltam rá.
-Nem értelek téged! Akkor a parkban mért mondtad azt, hogy nem lehet semmi köztünk? - néztem rá kérdően.
-Hát mert hirtelen jött és annyi dolog kavargott a fejembe és nem tudtam, hogy mit válaszoljak! - sütötte le tekintetét. - Annyi volt a baj, hogy nemrég egy lány bevallotta, hogy mit érez irántam és pont az a válasz csúszott ki amit neki szántam! - vakargatta tarkóját kínosan.
-Tudod milyen fájdalmat okoztál te nekem? Szörnyű Valentin napi ajándék volt! - néztem rá morcosan.
-Igen, tudom! És sajnálom, de hidd el, hogy mindennél jobban szeretlek!! - ölelt magához, majd a nyakamba bújt mint egy kiskutya.
-Héy, megetted már a csokit amit adtam? - vetettem fel kérdésemet.
-Még nem, miért? - nézet rám meglepődve, majd elmosolyodott. - Arra gondolsz amire én? - húzta perverz mosolyra száját.
-Naná, hisz Valentin nap van!