Egyéb

Más íróval írt történetek:

Suga & J-Hope - A játszótéri kaland

Jimin & Jungkook - A szertár

Egyéb: 

Let me Know

Rap Monster & J-Hope - Egyedül otthon

Rap Monster Pov:

A nappaliban ültem és a telefonomon játszottam. Épp az egyik barátommal Zico-val beszélgettem Kakao Talkon. Minden zökkenőmentesen ment. Csend és nyugalom volt. A csendek egy kisebb zaj szakította meg. Az emeletről valami csapkodást hallottam. - Biztos megint verekednek! - gondoltam magamban. Általában Jungkook és Jimin csapja a legnagyobb zajt...Felmentem az emeletre, hogy megnézhessem mit is csinálnak ezek a rosszcsontok. Benyitottam Jimin szobájaba és ledöbbentem amit láttam és hallottam.
-Rossz kisfiú vagy Jungkook! Most meg kell, hogy neveljelek! - mondta Jimin majd elkezdte paskolni Kook fenekét.
-Ááá! Jimin ez fáj! - nyöszörgött Kookie, de a hangján hallatszott, hogy egy cseppet se bánja az amit Jimin csinál...Észre se vetté, hogy bejöttem! Na jó, ezt a lehetőséget kihasználom és szép csendben távozok. Becsuktam az ajtót és a fejemre csaptam.
- Úristen! Ez durva volt! - sóhajtottam egy nagyot, majd visszamentem a nappaliba. Folytattam a beszélgetésemet Zico-val.
-Nam ugye tudod, hogy ma egy étteremben fogunk vacsorázni! - jött le Jin az emeletről.
-Na ne! Komolyan? - néztem re kérdően.
-Ne mond, hogy elfelejtetted? - tette kezét a csípőjére Jin.
-Aaahj. Semmi kedvem nincs hozzá! - csúsztam lejjebb a kanapén. - Mond meg a managernek, hogy most kihagyom. - válaszoltam Jin-nek.
-És mégis mi a fenét mondjak neki? Hogy nincs kedved jönni oszt csá vagy mi? - kérdezte egy kicsit megemelt hangon. Tudom mostanában elég idegesítő vagyok és mindig Jin-t kérem meg mindenre, de ha most nincs kedvem akkor nincs kedvem! Nem tehetek róla. Lusta vagyok és kész. - Mond azt, hogy nem érzem jól magam.
-Jó majd kitalálok valamit. - intett egyet majd visszament az emeletre.
-Jin várj! Ugye most mész szólni a többieknek? - kérdeztem tőle.
-Igen, mert? - nézett rám kérdően, de még mindig mérgesen.
-Ha Jimin szobájához érsz KOPOGJ mielőtt bemész! - figyelmeztettem Jint-t.
-Oké. - válaszolt majd el is tűnt az emeleten.

-Akkor elmentünk! Vigyázz a házra és ne csinálj rendetlenséget! - köszönt el Jin.
-Meglesz. - intettem neki. Teljesen belemerültem a beszélgetésbe. Csoda, hogy van téma amiről tudok Zico-val beszélni. Folyamatosan csak a kijelzőt bámultam amitől megfájdult a szemem, így felpillantottam és láttam, hogy épp egy álmos J-Hope sétál el előttem. Rögtön meg is szólítottam.
-Te, hogy, hogy itthon vagy? - néztem rá megszeppenve.
-Miért? Mindenki itt van, vagy nem? - nézett rám kérdően.
-Nem, mindenki elment vacsorázni egy étterembe. - válaszoltam neki továbbra is a kanapén ülve.
-Vacsora Milyen vacsora? - kezdettel gondolkodni. - Basszus a vacsora! - csapott a fejére.
-Elfelejtetted? - mosolyodtam el.
-Teljesen kiment a fejemből! - állt megmeredve a nappali közepén.
-Béna! - nevettem el magamat.
-De ha ennyire tudod, hogy ma vacsorázni megyünk akkor te miért nem mentél? - váltott komoly hangnemre.
-Nem volt kedvem menni. - vontam vállat.
-Lusta! - rázta meg fejét. Erről a mondatáról nem vettem tudomást csak tovább pötyögtem a telefonomat. Pár perccel ismét elhaladt előttem Hoseok. Borzos haja az égnek áll és a szemét dörzsölte. Biztos álmos még. De ez annyira cuki! Meg tudnám zabálni. Épp az emeletre vezette útját. Végig őt néztem habár nem igazan tudom, hogy miért. Tekintetem a fejéről a hátára tért majd egyre lejjebb és a fenekére tévedt. - Milyen formás kis popsija van! - motyogtam az orrom alatt közben mosolyra húzódtak ajkai...Mi...a...franc? Mikre gondolok én itt? Na ezt most azonnal el kell felejtenem!...De nem tudom! Annyira cuki és kívánni való egy fiú, hogy az lehetetlen!
-Nam! Elmentem zuhanyozni! - kiabált le az emeletről J-Hope.
-Okés! - válaszoltam neki...Miért kellett ezt bejelentened? Istenem most beindult a képzelő erőm. Most mocskos dolgokról fogok fantáziálgatni. Igen sajnos ez a csúf igazság. Én szerelmes vagyok egy fiúba. Méghozzá a csapattársamba Jung HoSeok-ba. Már egy pár hónapja, lassan már egy éve, hogy így élek, bisexként és eddig még nem mertem elmondani senkinek így tartom is a távolságot J-Hope-tól, nehogy  feltűnő legyen. Pedig már elég sok pillanat volt már amikor huu de megfogdosnám meg még ki tudja mit tennék vele.
-Nehéz az élet ha meleg vagy! - ráztam meg fejemet.

-Huu~ ez jól esett! - sétált le Hoseok a lépcsőröl egy térdig érő rövidnadrágban felső nélkül. J-Hope ez egy rossz húzás volt! Szerencse hogy volt a nyakában egy kendőt és egy kicsit eltakarta a felsőtestét, de még így is túl sexy!
-Mit bámulsz ennyire rajtam? - vágta hozzám kérdését.
-...Jah semmit! - fordítottam el fejemet. Basszus! Túl feltűnően néztem!
-Láttam ám a tekinteted! - nevette el magát, majd mellém ült.
-Nem néztem semmit rajta! - szóltam határozottan.
-Naa~ Mond már el! - feküdt el ölembe és úgy kérlelte tovább. J-Hope, te most direkt szívatsz engem?! Mélyen a szemébe néztem, ahol el is vesztem és éreztem, hogy az arcom is kezd melegedni. Nem bírom tovább!
-Megyek fürödni! - dobtam le ölemből és a földre esett.
-Aidh! RapMon ez fájt! - feküdt el a földön, miközben a fájó oldalát simogatta.
-Bocsesz! - szaladtam fel az emeletre egyenesen a szobámba. Összeszedtem a pizsamámat és a tusfürdőmet, majd rohantam is a fürdőbe. Ledobtam magamról minden ruhát és ezt követően elkezdtem tusolni. Engedtem magamra a meleg vizet miközben a hűvös csempének támasztottam egyik kezemmel míg a másikkal magamon segítettem. Csak ennyitől, hogy az ölembe feküd, már ennyitől felizgultam! Na jó azért rátett az is, hogy nem volt teljesen felöltözve meg azok a gyönyörű szemek...Istenem, hogy fogom én ezt kibírni! J-Hope biztos nem érez irántam semmit!...Szerintem már órák óta bent vagyok a fürdőbe, amit Hobi észre is vett.
-RapMon! - kopogott be az ajtón. - Ugye nem fulladtál meg! - tette fel mindennapi hülye kérdését.
-Nyugi, csak a vérben fulladok meg ami a fejemből ömlik. - poénkodtam vele. Tudom nem megszokott tőlem, de egyszer élek.
-Mii? Ugye nem! - rontott be a fürdőbe. Még szerencse, hogy volt egy törülköző a derekamon.
-És el is hitte! - nevettem el magamat.
-Ez nem volt vicces! - csapott a vizes hátamra, ami elég nagyot csattant és fájt is.
-Aish! Ez fájt! - morogtam Hoseok-ra.
-Megérdemelted! - kezdett el duzzogni. Ne már megint! Olyan cuki amikor felfújja az arcát! Jumg HoSeok kérlek fejezd be! Ha tudnám, hogy meleg úgy megfektetném, hogy lábra se fog tudni állni! Na jó, azért ennyire durva nem lennék, csak jól megszeretgetném!

A fürdés után ismét a nappaliban kötöttem ki.
-Már nyolc óra! Hol a francba vannak a többiek? - néztem az órará, majd a telefonom után nyúltam, hogy felhívjam Jin-t.
-Igen? - vette fel a telefont Jin.
-Hol vagytok már! Elég késő van! - tértem rá egyből a lényegre.
-Oh szia Nam. Szerintem tizenegy éjfélig haza se megyünk! - jelentette ki a tényt. - Kiderült, hogy egy idoloknak tartott bulira hívtak meg!
-Mégjobb, hogy nem mentem! - válaszoltam unottan.
-Kár, pedig tök jó muri! - vágta rá vidáman.
-Nem baj, nah mindegy ennyit akartam kérdezni. Na csáó! - köszöntem el Jin-től, majd le is raktam telefont. Legalább még egy ideig egyedül leszünk. Kihúztam a kanapét és elterülve rajta böngésztem a telefonomon, mikor fura hangokat hallottam. Kíváncsiságom köszönhetően megnéztem, hogy mik is lehetnek ezek a hangok. HoSeok szobájából jöttek az immár már nem ismeretlen hangok.
-Te komolyan felnőtt videót nézel? - meredtem rá meglepően.
-Igen, mert baj? Már elmúltam tizennyolc! - vetette oda szárazon.
-Nem is a korod a bajom, de akkor legalább fülesen hallgasd! Nem vagyok rá kíváncsi! - főleg nem arra, ahogyan egy kurva nyekereg.
-De így jobb! - kezdett el nyavalyogni. - Ki vagyok éhezve erre! - feküdt el az ágyán.
-Akkor fogj egy csajt magadnak oszt tudd le gyorsan! - válaszoltam neki, majd készültem is távozni ám nem tettem mert meglepődtem mondatán.
-Nekem nem csaj kell! - nyavalygott tovább.
 -Akkor? - néztem rá elég furán. Ezt mégis, hogy érti?
-Egy ribanc basszus! Szerinted? - morgott rám.
-Akkor szerezz egy ribancot. Mostanában elég sok van a sarkokon, nem lesz nehéz dolgod! - vetettem oda szárazon.
-Fárasztó vagy Nam! - állt fel ágyáról, majd elkezdett felém közeledni elég mérges arccal. Most mi rosszat tettem? Apránként elkezdtem hátrafelé araszolni. Már a szobából is kijutottam ám a folyosó vala megállította.
-Most mi rosszat tettem? - kérdeztem kíváncsian.
-Az, hogy nem tűnik fel neked a dolog! - támasztotta meg kezeit a falon közvetlen a fejem mellett és arca a teljes komolyságot tükrözte. - Mindegy, majd rá jössz! - engedte le kezeit és visszazárkózott a szobájába. Akkor ez tényleg azt akarja jelenteni amire gondolok? Aahj miért nem tudja megmondani?! Lassan ismét leballagtam a napaliba, újból elfeküdtem a kanapén, csak most annyi a különbség, hogy el is aludtam. Még nem is aludtam el teljesen és nem is fogok, mert valakinek a légzését éreztem bőrömön méghozzá az arcomon. Na most vagy egy szellem vagy J-Hope! Próbáltam nem figyelni a dologra, de amikor már az ajkait is megéreztem az enyémen nem tudtam mit tenni. Ez már száz százalék, hogy HoSeok. Nem akartam, hogy észrevegye, hogy én ébren vagyok így elkezdtem mocorogni.Várjunk csak! Miért nem hagyom magam? Hisz pont erre vágyok! A fenébe is már magamat sem értem!
-Maradj már nyugton! - kezdett el mérgelődni, majd ezt követően ráült a csípőmre.
-Héy mit csinálsz! - támaszkodtam alkarra és szúrós tekintettel néztem HoSeok-ra.
-Azt amire mindig is vágysz! - húzta perverz mosolyra ajkait, közben csípőjét is megmozgatta.
-Inkább hagyd abba! Fáradt vagyok! - feküdtem vissza, szememet pedig karommal takargattam azt tükrözve, hogy tényleg fáradt vagyok.
-Nem hiszem el! - hajolt közelebb arcomhoz.
-Menj inkább nézz pornót! - próbáltam elhessegetni de nem tágított.
-De én nem nézni akarom, hanem csinálni! - mozdította meg újból a csípőjét.
-Akarni a vécén kell!
-Aahj!Olyan gonosz vagy! - tette keresztbe a kezét mellkasa előtt. Megint duzzogni és annyira cuki, ahogy lebiggyeszti ajkait. Annyira megkívánom ilyenkor! Karját megfogva húztam magamhoz, hogy rá tudjak tapadni ajkaira, ami úgy is történt, ahogy terveztem. Lassan mozgatni kezdtem ajkaimat, közben kezeim a derekán pihentek. Ám ez a kisebb csók nem tartott sokáig, mert felmerült bennem egy pár kérdés, ami igen csak aggaszt.
-HoSeok, kérdezhetek valami?! - váltam el ajkaitól.
-Ha annyira fontos, hogy megszakítottad a csókot akkor igen.
-Te most tényleg meleg vagy? - tettem fel első kérdésemet.
-Pontosan! - kacsintott rám. - Úgy ahogyan te is! - mosolyodott el.
- És te most csak a sexre vágysz vagy tényleg érzel valamit irántam? - tettem fel következő kérdésemet, amire már nem válaszolt, csak az arca lett vörös mint az őszi levél. Tettére elmosolyodtam és az arcára simítottam.
-Mond ki! - próbáltam bátorítani egy kicsit, mert hallani akarom azt a csodálatos mondatot.
-C-csak akkor, h-ha előbb te! - dadogta el mondatát. Istenem de aranyos így! Mindjárt felzabálom!
-Á-áá! Csak utánad! - kezdtem bele huncut nevetésembe. Kis ideig nyöszörgött az ölemben, majd végül kimondta.
-S-szeretlek! - vörösödött el teljesen. Melyen a csillogó szemébe néztem. Láttam, csupán a szemében láttam, hogy igazat mond.
-Én is szeretlek! - simítottam meg tarkóját, majd ajkaimra húztam ismét. Már mióta erre a pillanatra várok! Hogy J-Hope csak az enyém legyen! Tudjam, hogy ő csak hozzám tartozik!...Úgy gondoltam, hogy ideje lenne elmélyíteni csókunkat, így hivatlanul áttörtem nyelvéhez és egy kecses táncra hívtam, amit el is fogadott. Faltuk egymás édes ajkait és percekig el se eresztettük egymást. Nem sokkal később J-Hope szakította meg ezt a csodás érzés, ami nekem nem tetszett.
-Gyere visszah! - húztam volna újabb csókra, de meg állított.
-Olyan gonosz vagyah! Még levegőt se hagysz venni! - kezdett el nyafogni.
-Mert minden egyes másodpercet ki akarok használni! - húztam perverz mosolyra ajkaimat.
-Hidd el, hogy én is! - mosolyodott el, majd most ő kezdeményezte a csókot. Sohase lehet betelni azokkal a telt ajkakkal. Oly édesek, mint a méz és finomak akár a csoki. Közben kezeimet becsúsztattam pólója alá és a hasát kezdtem el simogatni, majd egyre feljebb haladtam. Néha csókunkba is belenyögött tettemnek köszönhetően és így engem egyre csak feltüzelt. Csókunkat megszakítottam pár másodpercre, hogy le tudjam venni felsőjét és, hogy megváltoztassam helyzetünket. A helyzet változás csak annyi volt, hogy helyet cseréltünk. Gyönyörködni kezdte kidolgozott, izmos felső testén, mert tudom, hogy nekem soha nem volt ilyen jó testem... Ajkaira hajoltam egy gyors csókér és hamar át is tértem a nyaka kényeztetésére. Apró csókokat leheltem forró bőrérre. Hol megszívtam vékony bőrét, hol megharaptam, ám csak gyengén! Nem akarok fájdalmat okozni az én kis lovacskámnak. Végignyalva nyaka hosszát megálltam fölénél. Gyengén ráharaptam és aprókat kezdtem sóhajtozni, aminek köszönhetően J-Hope egyre mélyebben vette a levegőt. Fülcimpáját nyelvemmel is elkezdtem kényeztetni, ami egy kisebb nyögés váltotta ki. Csókjaimmal ismét elkezdtem lefele haladni nyakán teljesen a kulcscsontjáig. Ott már egy kicsit bátrabb voltam és egy icipicivel erősebben haraptam puha bőrére. Egyik kezemet végigsimítottam testén majd elérve célomat rámarkoltam termetes férfiasságára. Kisebb ám de kissé kéjesebb nyögés hagyta el torkát ami nagyon tetszett.
-Jó nagy vagy már! - húztam perverz mosolyra ajkaimat.
- Csodálkozol? Amióta pornót néztem ilyen vagyokh! - nyöszörgött alattam. Lassan elkezdtem masszírozni nemességét. Ujjaimat nadrágja alá vezettem és szépen lassan le is vettem róla a melegítőt, amit messzire száműztem. Kezemet becsúsztattam boxerjába és ráfogtam csupasz nemességére.
-Haaah RapMonh! - nyögött fel J-Hope. Istenien édes hangja van ilyenkor! Elkezdtem mozgatni kezemet termetes féfiasságán, amitől még ennél is keményebb lett. Kis idő után hideg ujjait éreztem meg pólóm alatt. A kirázott a hideg, ahogyan hűvös ujjai végig siklottak egész felső testemen, majd evvel a lendülettel meg is szabadított felsőmtől. Kis ideig még folytattam tevékenységemet, de az érzéstől már az én nadrágom is kezdett egyre szűkebbé válni. Abbahagyva a munkát megszabadítottam magamat a nadrágomat HoSeok-ot pedig már a boxertől is megszabadítottam így elém tárult féltett kincse. Ránéztem J-Hopera akinek ismét piros lett édes pofikája. Ködös szemében láttam, hogy már nincs teljesen magánál. Ráhajoltam ajkaira és loptam tőle egy szenvedélyes csókot, majd nyakára tértem át megint. Csókjaimmal apránként haladtam lefele teljesen alhasáig, ahol a nemességét a torkomnál éreztem. Következő puszijaimat már a férfiasságára leheltem. Teljes hosszát végigpusziltam, majd teljes hosszát meg is nyaltam. Lassan számba engedtem nemes részét közben Hoseok egyre hangosabban nyögdécselt. Végül teljesen elmerült a számba amit egy mély sóhaj követett. Lassan kezdtem mozgatni fejemet. Amilyen ütemben mozogtam ő úgy nyögdécselt. Egyre gyorsabban mozgattam fejemet és egyre mélyebben annyira, hogy a torkom kezdetét is elérte. Ilyenkor megremegett alattam ami nagyon tetszett így többször is eljátszottam.
-N-Nam, hagyd abbah mert mindjárhh... - próbált értelmesen beszélni, de nem ment valami fényesen. Még az a szerencse, hogy ennyiből is értem, hogy mit akar. Abbahagyva munkámat felkúsztam hozzá és ajkaira hajoltam. Kihasználtam a pillanatot, míg a fellegekben jár így elkezdtem felkészíteni és becsúsztattam első ujjamat. Belenyögött csókunkba, de nem vészes a helyzet még! Első ujjamhoz hamar társul a második is ami nem ment olyan könnyen mit az első, de ajkait továbbra se engedtem el. Kis idő elteltével csatlakozott a harmadik ujjam is a másik kettőhöz.
-Aaah! - nyögött fel fájdalmasan Hoseok csókunkat megszakítva.
-Lazíts! - suttogtam fülébe.
-Próbálok! - küszködött fájdalmai ellen. Nem olyan hamar de végül a fájdalmas nyögései átváltottak élvezetesebb nyögésekbe. Még egy darabig elidőztem a tágításon és már annyira elhúztam, hogy J-Hope szólt rám. Kihúztam ujjaimat , majd magamat is megszabadítottam alsómtól. Ráfogtam tagomra és a bejáratához helyezkedtem.
-Készen élsz? - támaszkodtam meg feje mellett.
-Igen! - karolt nyakamba és egy puszit lehelt ajkaimra. Lassan elkezdtem behatolni, majd csak akkor álltam
meg, amikor már teljesen elmerültem benne. Vártam egy kicsit, hogy szokja a helyzetet, de J-Hope elég türelmetlen mert épp hogy csak megálltam már mozdította is a csípőjét, hogy kezdjem a munkámat.
-Várj egy kicsith! - szóltam rá. - Ma az, hogy a felkészítés ennyire fájt ez meg meg se kottyan neked? - néztem rá szúrós tekintettel.
-Azt csak megjátszottam! - öltötte ki nyelvét
-Na megállj! Ezért majd kapni fogsz! - morogtam rá gonoszul, majd lassan elkezdtem mozogni, de ez a lassúság hamar gyorsba váltott. HoSeok egyre hangosabban és kéjesebben kezdett el nyögdécselni, ami már teljesen az őrületbe kergetett.
-N-Naaamhh! - vájta körmeit hátamba majd végig is húzta azokat rajta.
-Aaaah, HoSeokh! Gyengébbenh! - morogtam rá, de ez őt meg se hatotta. Láttam, hogy már a határain jár így lassítani kezdtem mozgásomon. Olyan lassúságban mozgattam csípőmet, mint a kezdetekben.
-Neeh NamJoonh! Neh lassítsh! Ez így aaah... - remegett meg egész teste.
-Már mondtamh, hogy ki akarokh élvezni minden másodperceth! - suttogtam fülébe. - Nem akaromh elsietnih! - haraptam fülcimpájára. Továbbra is lassan mozogtam, majd ismét gyorsítottam. Nyögései ismét csak egyre hangosabbak lettek.
-Még szerencseh, hogy senki sincsh itthon! kuncogtam fülébe.
-Sajnálomh, de túlh jó vagyh! - sóhajtozott nyögései közben.
-Köszönömh! - köszöntem meg bókját és ezt követően ráhajoltam ajkaira így egy másik szögben hatoltam be ami hatásos volt, mert megszakította a nem rég elkezdett csókunkat.
-Aaaah Naaaamh! Mégeszerh o-otth! - marrkolt vállamba.
-Kérésed számomra parancsh! - suttogtam ajkaira, majd újból behatoltam ugyanabba a szögbe. Próbáltam nem mindig eltalálni a tökéletes pontot, hogy ne legyen olyan hamar vége az estének, de ennek ellentétében egyre nagyobbakat löktem rajta. Egyre erősebben döngettem és szinte összes lökésemnél eltaláltam gyönyörközpontját és ennek köszönhetően nevemet nyögve élvezett el. Háta ívbe feszült, izmai kirajzolódtak és szűkebbé vált. Kettőnk közé élvezett a saját hasfalára. Boldog vagyok, hogy láthattam ezt a gyönyörű pillanatot. Ám ennek köszönhetően nekem se kellett már sok. Egy párat löktem még rajta és én is elértem a csúcsra.
H-HoSeooookh! - követve példáját én is nevét nyögve élveztem el. Még egy kicsit mozogtam benne, majd teljesen kihúzódtam belőle és mellé feküdtem.
-Örülök, hogy elaludtál! - nevettem halkan.
-Én meg annak, hogy lusta vagy! - mosolygott rám.
-Azért annyira nem vagyok lusta!  - morogtam rá, majd megpöcköltem a homlokát.
-Jól van na! azért nem kell bántani! - kezdett el nyafogni.
-Csak egy kicsit! - szórakoztam vele. - Tudod, hogy szeretlek! - mosolyogtam rá.
-Én is szeretlek! - viszonozta gesztusomat, majd egymás ajkaira tapadtunk és így aludtunk el a nappaliban.

J-Hope & Jimin - Valentin nap

J-Hope POV:

A sok hajtás, fellépés és gyakorlás közt kaptunk egy kis szabadnapot. Egy különleges napon kaptunk pihenőt ami egy kicsit meg is lepett de pont kapóra jött. Valentin nap volt és az igazat megvallva már egy jó ideje többet érzek egyik csapat társam iránt, mint barát. Ez a szerencsés vagy szerencsétlen ember Jimin. A tervem az volt, hogy készítek valami finomságot Jin segítségével, de ha nem jön össze akkor veszek valamit. Elviszem egy étterembe...Na jó lehet, hogy ez egy kicsit fura, úgyhogy kihagyom. Na akkor inkább elviszem egy kicsit eldugottab, nyugisabb helyre, oda adom a csokit és bevallom neki mit is érzek iránta. Nem érdekel, hogy mit fog mondani, de már nem bírom magamban tartani érzéseimet. Minden nap szenvedek, hogy nem érhetek úgy hozzá ahogy akarok. Minden nap sóvárgok édes ajkaiért na meg persze a formás popójáért is de az már nem lényeg, csak egy kicsit.
-Na akkor kezdhetjük a csokifőzést? - zökkentett ki gondolatmenetemből Jin.
-Ja, igen persze! - mosolyogtam rá. - És mit csináljak? - néztem az előttem lévő hozzávalókra, majd Jin-re. Persze ő nem is várt tőlem többet, így elkezdett magyarázni közben utasítani, hogy mit hogyan csináljak. Én mint egy kis angyal, úgy dolgoztam keze alá....
-Héééy! Mit csinálsz? - mordult rám Jin.
-Csak egy kis kakaót teszek bele, hogy édesebb legyen. - válaszoltam kicsit megszeppenve.
-Így is elég édes! Meg amúgy is tudod, hogy Jimin nem olyan édes szájú! - kezdett el kioktatni.
-Igen tudom. Bocsánat! - kértem bocsánatot, mint egy kiskutya úgy nyüszítettem. Igen Jin mindent tud rólam. Hogy mit érzek Jimin iránt és, hogy mire készülök ma, de a részletekbe nem avattam be nagyon...Talán egy órán keresztül készítettük el a csokit. Alig csináltunk valamit, de én hulla vagyok. Minden tiszteletem Jin-é. Olyan fogásokat főz nekünk, mire egy étterem nem lenne képes rá. És mégis vidám és sugározza magából az energiát. A csokit gondosan becsomagoltam egy kis dobozkába és még egy masnit is csináltam rá.
-Köszönöm a segítséget Jin hyung! - hajoltam meg előtte, majd el is tűntem a konyhából. Felmentem a  szobámba és gondolkozni kezdtem, hogy mikor is hívjam el Jimin-t és, hogy hogyan vegyem rá, hogy el is jöjjön. Végül két órás gondolkozás után lementem a nappaliba és rákérdeztem, hogy eljön e velem sétálni.
-Ilyen későn? Amugy is nemsokára vacsora. - pötyögte tovább telefonját. Szinte rám se hederített. Ez most rosszul esett.
-Naaa, kérleek! - kezdtem el nyafogni.
-Hyung, fáradt vagyok! - tette le végre telefonját és végre rám nézett.
-Leszel te még ennél is fáradtabb! - suttogtam halkan egy perverz mosollyal ajkaimon.
-Mit mondtál? - nézet rám kérdően Jimin.
-Azt, hogy gyere már te lustaság! - fogtam meg kezét, majd elkezdtem rángatni. Persze csak gyengén nehogy fájdalmat okozzak neki ennyivel.
-Haaaaj! Fárasztó vagy hyung! - adta be derekát.
-Tudom, és ez csak erősség a számomra! - kezdtem el mosolyogni mint egy vadalma.
Gyorsan felkaptam cipőmet és miközben Jimin huzakodott szóltam Jin-nek, hogy elmentünk. Mosolyogva bólintott, majd folytatta a főzést. A kaja illatán már érződött, hogy nemsokára kész és a többiek furán is néztek ránk, hogy pont most megyünk el, de nem nagyon érdekelt. Kilépve az ajtón, megéreztük a hűvös szellőt, ami nem esett valami jól, de nem vészes.
-Kicsit hideg van! - húzta össze vékony kabátján a cipzárt.
-Annyira nem. - néztem rá, majd elmosolyodtam, ahogy megláttam pirosló arcát. - Ennyire fázol? - kérdeztem tőle elnevetve magamat.
-Hideg van na! Nem tudom mi van veled, hogy nem fázol de én majd megfagyok. - kezdett el cidrizi.
-Fűt a szerelem, meg a lopott fa! - nevettem el magamat. Viszont mondatom első része igaz volt. Ez egy célzás volt a részemről. Nem tudom, hogy feltűnik e neki, de nagy valószínűséggel nem.
-Itt a kabátom vedd fel! - vettem le magamról dzsekimet, majd odaadtam  Jimin-nek.
-De így meg te fogsz megfázni! - kezdette el nyafogni.
-Nekem amúgy is melegem van. Majd ha fázok visszakérem, de addig is tessék felvenni! - parancsoltam rá, mint egy anyuka, hisz amúgy is ez a dolgom. Anyáskodnom kell...

Kis idő múlva megérkeztünk a kívánt helyre. Ami nem volt valami közel a dorm-hoz. Egy nyugis, csendes parkba vezetett utunk ahol be akarom vallani érzéseimet. Remélem nem egy oldalú lesz, de nagy a valószínűsége. Dehát próba szerencse.
-Na és akkor miért is jöttünk ide? - állt meg velem szembe Jimin. Kicsit haboztam, hogy most mondjam el egyből vagy várjak még egy kicsit, de úgy döntöttem, hogy várok.
-Mondom, hogy csak sétálni akarok. - válaszoltam kérdésére ám nem néztem szemébe.
-Haboztál és nem a szemembe nézel. Hazudsz! - kezdett el vádolni.
-Én nem! - próbáltam menteni magamat, de nem nagyon sikerült.
-Dee! Látom rajtad, hogy rejtegetsz valamit! - kezdett szekálni, amit nagyon nem szeretek.
-Jól van na, akkor elmondom! - morogtam rá.
-Jimin 1-0 ! - nyújtotta rám nyelvét. - Na mondjad! - vette fel komoly arckifejezését és én is úgy tettem. Nagy levegőt vettem, majd kifújva elmondtam mondatomat.
-Szerelmes vagyok beléd! - jelentettem ki. Éreztem, hogy arcom lángokban áll, de nem csak az enyém hanem az övé is. Csak állt előttem, mint egy oszlop. Nem tudtam, hogy mit kellene tennem. Végül az eszem helyett a szívemre hallgattam. Közelebb léptem hozzá, egyik kezemet a derekára vezettem, másikat az állvonalára így megemelve kicsit a fejét. Lassan közelítettem arcához, majd mélyen szemébe nézve rátapadtam ajkaira. Mivel nem reagált bátorkodtam tovább lépni és lassan mozgatni kezdtem ajkaimat.
Kezemet álláról tarkójára vezettem és ott pihentettem. Tovább lépni nem mertem, nem is tudom miért. Már készültem volna elengedni ajkait, mikor hirtelen nem várt mozdulatot tett. Átkarolva derekamat elmélyítette a csókunkat. Ez az az egy amire nem számítottam, hogy pont ő kezdeményezzen. Végül is csak jól jártam vele.Pár perc után engedtük csak el egymás ajkait aminek nem nagyon örültem. Még élvezni akarom puha ajkait.
-Valentin napi ajándék, de semmi több köztünk! - jelentette ki. Mondata hallatán teljesen lefagytam. Már kezdtem reménykedni, hogy lesz valami erre meg kijelenti, hogy csak muszájból csinálta. Egy világ dőlt össze bennem.
-Sajnálom! - jelentettem ki, majd imbolyogva leültem a mellettünk lévő padra és magam elé kezdtem el bámulni. - Legalább ezt fogadd el! - dobtam neki a Valentin napi csokimat.
-Köszönöm! - suttogta nekem mondatát, majd távozott. Hirtelen elkezdett rázni a hideg és a szívemet kezdtem fájlalni. A szerelem fájdalmas. Kurvára fájdalmas!!

Egy óra elteltével én is elindultam haza. Jin már biztos aggódik értem. Lassan hazacsoszogtam. Benyitva a dorm-ba egyből Jin hyung támadott le.
-Mi történt? Miért jött haza hamarabb Jimin? - kezdett el kérdezősködni.
-Hagyj békén hyung! - szóltam rá, majd elhaladva mellette felmentem a szobámba. Szerencse, hogy mindenkinek van külön szobája. Így senki se fogja látni, ahogyan sírok.
-J-Hope, jól vagy? Nem kérsz enni? - kopogott be az ajtón Jin és ismét kérdezősködni kezdett.
-Nem vagyok éhes! - csuklott meg hangom.
-Ha éhes lennél akkor a pulton hagytam a te részedet. Ott keresd! - hallatszott hangján, hogy aggódik értem, de most úgyse tudna mit tenni. Jobb ha egyedül oldom meg. A percek óráknak, az órák pedig napoknak tűntek. Mire abbahagytam a sírást éjfél lett. Kikukucskáltam szobámból és láttam, hogy már mindenki alszik szerencsére. Kilépve szobámból a fürdőbe vettem az irányt, hogy megmossam arcomat. A tükörben magammal néztem szembe és elrettentett a látvány. Még sose voltam ilyen mély ponton. Szemeim pirosak és megduzzadtak a sírástól. Megengedve a hideg vizet megmostam az arcomat és mikor ismét felnéztem a tükörbe akkor már Jimin-t is láttam az ajtóban. Miért pont ő? Miért? Sokáig csak a tükörben néztük egymást.
-Sajnálom! Nem így terveztem! - törte meg a csendet.
-Nyugi, nem kell megszánni engem. Kibírom! - vágtam rá válaszomat ám megint nem néztem a szemébe.
-Megint hazudsz! - mutatott egy halvány mosolyt. - Halottam, ahogyan keservesen sírsz miattam és rohad szarul esik, hogy pont miattam sírsz! Nem azért mondom ezt mert megszánlak, mert, hogy te a legjobb barátom vagy! Nem, nekem te több vagy mint egy barát!  - kezdte el mondandóját. Részben jól esik, hogy ezeket mondja, de mégis érzem mondatában, hogy megszánt engem.
-Köszönöm Jimin, de ez nemszükséges! - mosolyodtam el halványat. - Elfogadom a tényt, hogy te heteró vagy. - emeltem fel végre fejemet és a szemébe néztem. - És ha most megbocsátasz, visszamennék a szobámba. - sétáltam el mellette. Ismét bezárkóztam szobámba és a párnámat szorongatva folyattam könnyeimet.  Hallottam, hogy Jimin megengedte a csapot. Most fürödni készül? Ez komoly? Ilyen későn? Ha Rap Mon felkel leharapja a fejét, habár amilyen mélyen alszik kötve hiszem. De miért is érdekel ez engem? Ő baja, ha leszidják...
-J-Hop! - kopogott be Jimin az ajtón. - nem akarsz lefürödni? Ma még nem fürödtél.
-Nincs kedvem! - löktem oda szárazon.
-Kérlek! Ha már kiengedtem a sok meleg vizet, akkor már ne menjen kárba! - nyitott be a szobámba.
-Senki nem kért meg rá, hogy engedj nekem vizet! - néztem rá morcosan. - Fürödj meg te benne!
-De én már fürödtem ma. Kérlek J-Hope! - ült le az ágyamra.
-Miért akarod ennyire? - néztem rá kérdően.
-Hogy egy kicsit megnyugodj és, hogy ellazulj. - nézett mélyen szemembe. Azoknak a gyönyörű szemeknek senki se tudott volna ellenállni.
-Na jól van. - adtam be derekamat. ismét elhagyva szobámat a fürdőbe mentem. Amint benyitottam megcsapott a meleg gőz és a vízzel teli kád ami rózsával volt megszórva?? Mi ez Jimin? Na mindegy, nem nagyon foglalkoztam vele. Hamar neki kezdtem a vetkőzésnek és beszálltam a meleg vizes kádba. Felettéb jól esett ez a meleg fürdő. Mikor már teljesen ellazultam hirtelen Jimin jelent meg a fürdőben egy szál boxerben.
-Mire készülsz Jimin? - néztem rá kérdően összeráncolt szemöldökkel.
-Jöttem veled fürödni. Ugye szabad? - mosolygott rám. Mi ez a gyerekes duma hirtelen?
-Felőlem. - vontam meg vállamat. Mikor megszabadult alsóneműjétől, akaratlanul is a kényes helyre pillantottam. Arcom ismét vörös színben pompázott.
-Mi a baj J-Hope? - ült le velem szembe. - Miért vagy ilyen vörös? - mosolyodott el.
-Csak meleg a víz! - kezdtem el legyezni magamat a tenyeremmel.
-Biztos? - mosolygott tovább. Ez most direkt húzza az agyamat.
-Biztos!  - vörösödtem tovább mint egy rák.
-J-Hope! Kipróbálhatok valamit? - nézett rám ártatlanul.
-P-persze. - olyan ártatlanul nézet, azt hittem nem fog semmi olyat csinálni de tévedtem. Négykézláb közelebb mászott hozzám és ráfogott tagomra.
-Haah! Ezt neh Jimin! - markoltam rá csuklójára.
-Milyen kemény vagy már most! - lepődött meg, majd elmosolyodott és elkezdte mozgatni kezét a már merev testrészemen.
-Nekem márh annyi is elégh volt, hogy velemh fürdesz! És, hoyg láttalakh meztelenülh! - kezdtem el sóhajtozni keze munkájától. Csuklóját továbbra is markoltam, hogy hagyja abba munkáját de nem hatott rá. Mivel nem akart elengedni bevetettem titkos fegyveremet, vagyis a gyengeségét és megcsikiztem. Szerencsére ez hatásos volt mert elengedett. Gyorsan kipattantam a kádból és épp ki akartam rohanni a fürdőből, mikor megragadta kezemet és visszahúzott. Erősen nekinyomott a hideg csempének amitől megborzongtam.
-Miért ellenkezel ennyire? - kérdezte tőlem kicsit szomorkásan. Igazából még én magam se tudom.
-Nem vagyok még erre felkészülve! - böktem ki valamit. Részben igaz volt, de nem teljesen mert mégis csak akarom hallani azt a nyüszítő hangját ahogyan alattam élvezkedik. Kicsit elkalandoztam gondolataimban, de Jimin tett róla, hogy ez ne folytatódjon. Kizökkentett álmodozásomból avval, hogy egy puszilt lehelt merev férfiasságomra. Puszijától teljesen megremegtem. Végig puszilta hosszamat visszafele pedig nyelvével tette meg az utat. Egy mély és erőteljes sóhaj hagyta el számat. Lassan szájába engedte teljes méretemet, mikor már teljesen elvesztem szájában egy kéjes nyögés is elhagyta torkomat. Lassan mozgatni kezdte fejét, közben ujjaim puha tincsei közé vándoroltam, majd gyengén de rámarkoltam hajára.
-Haaa Jiminh! - sóhajtottam egyet mikor megéreztem torka kezdetét. Sose hittem volna, hogy egyszer ez a nap, hogy ez a pillanat eljön.
-Jiminh! Akkor legalábbh az ágyban csináljukh! - vetettem fel ötletemet.
-Rendben! - állt fel elém majd egy puszit nyomott ajkaimra. Keze jobb keze a csuklómra siklott majd a szobámig vonszolt. Kulcsra zárta az ajtót ám most én voltam a domináns fél. Két kezemet az ajtón támasztottam meg és úgy lestem Jimin mélybarna szemeit, amikben hamar el is vesztem. Lassan ráhajoltam puha, mézédes ajkaira viszont nem mélyítettem a csókot. Bal kezem ismét tarkójára siklott, mint az első alkalomnál. Ráérősen mozgattam ajkaimat ám hamar meguntam. Megnyalva alsó ajkát engedélyt kértem a csók mélyítésére és az engedélyt hamar meg is kaptam. Nyelveink összefonódtak és mint egy lassú keringő táncra perdültek. Másik kezem se pihent. Oldalán végig siklott majd csupasz férfiasságán álltam meg. Ő se volt másabb mint én. Ráfogva merem testrészére lassan mozgatni is kezdtem kezemet, aminek köszönhetően belenyögött csókunkba. Nem időztünk sokáig az ajtónál, hamar megtaláltuk az ágyat. Gyengén ledöntöttem ágyamra ám ajkát nem engedtem el. Ismét elkezdtem kényeztetni méretét. Elválva egymástól áttértem nyakára. Itt-ott meg harapdáltam, de volt ahol megszívtam puha bőrét. Elértem kulcscsontjához ahol egy kicsit bátrabban folytattam tevékenységemet.
-Aish! - szisszent fel Jimin mikor kicsit erősebben megharaptam.
-Bocsánat édes! - csókoltam harapásom nyomára. Csókjaimmal tovább haladtam lefele. Hasát teljesen végigcsókoltam, volt amikor nyelvemmel is feltártam a terepet. Végül elértem alhasáig és amikor férfiassága megérintette torkomat Jimin egy kisebb sóhajt eresztett ki ajkai közül. Ez a hang nagyon tetszik! Hallani akarom még! Hamar megtaláltam tagját ám én nem játszadoztam vele! Egyből számba vettem teljes méretét.
-J-J-Hopeeeh! - hagyta el torkát egy kéjes nyögés. Istenem de tetszik ez nekem. Minél gyorsabban mozgattam fejemet kemény férfiasságán, annál kéjesebb nyögések hagyták el torkát.
-Hoseokh~ akarlak! - erről a mondatról álmodtam már mióta. De először is még van egy kis teendőm. Ujjaimat szájába dugtam, hogy kellően nyálazza be nekem, amit hamar meg is tett. Abbahagytam a számmal való kényeztetést és felmászva Jimin-hez ismét megcsókoltam, közben behelyeztem első ujjamat. Belenyögött csókunkba ám nem hallottam a fájdalmat. Inkább szokatlan lehetett neki. Nemsokkal később második ujjam is társult az elsőhöz ám ez fájdalmasabbnak bizonyult Jimin-nek, de ajkait továbbra se engedtem el. Mikor már két ujjammal kellően kitágítottam jöhetett a harmadik is.
-H-Hoseok! - nyögött fel fájdalmasan megszakítva csókunkat.
-Lazíts! Hidd el,, ezután csak jobb lesz! - kezdtem el csókolgatni nyakát.
-Probálkozomh! - kapaszkodott vállamba. Lassan a fájdalmas nyögései kezdtek átváltani az élvezőbe.
-J-Hopeh siessh! Már nagyonh akarlakh! - nyögdécselt fülembe. Ez a pár szó kellett, hogy teljesen elveszítsem a józan eszemet. Ujjaimat kihúzva belőle ráfogtam saját tagomra és a bejáratához igazodtam. Megtámaszkodva feje mellett kezdtem lassan behatolni.
-Aaaah Jiminh! De szűkh vagyh! - sóhajtoztam fülébe.
-Te megh nagyh! - kezdett el nyüszíteni. Mikor már teljesen elmerültem benne egy kicsit megálltam, hogy pihenjek és, hogy szokjon ám ez hamar sikerült neki, mert nem sokkal később megmozdította csípőjét ami nem volt a legjobb.
-Várjh még egy kicsith, vagy hamar végeh lesz az esténekh! - támaszkodtam tovább fölötte. Mikor már úgy éreztem lassan elkezdtem mozogni. Amilyen tempóban löktem Jimin-en ő olyan tempóba nyögdécselt. Az a magas hang amit elhagyott torka az őrületbe kerget. Egyre gyorsabb tempót vettem fel, aminek köszönhetően egyre magasabb hangon nyögdécselt Jimin. Végigsimítottam oldalán teljesen férfiasságáig, majd rá is fogtam arra.
-Haaah Hoseokh! - sóhajtott fel a nyögések közepette.
-Igenh? Itt vagyokh! - suttogtam fülébe, majd ahogy közelebb hajoltam hozzá más szögben sikerült löknöm így eltaláltam azt a bizonyos pontot.
-H-Ho-Hoseook! Még egyszerh!! - feszült háta egy kisebb ívbe.
-Márish! - súgtam fülébe, majd egy újabbat löktem rajta ugyan abba a szögbe. Közben kezem se pihent. Tovább munkálkodtam kő kemény férfiasságán, de nem sokáig.  Még egy párat löktem gyönyörközpontjába, majd nevemet nyögve élvezett markomba. Összes izma megfeszült, háta ívbe feszült és rámszorított.
-Aaah Jimin! - álltam meg egy pillanatra, majd folytattam tovább lökéseimet. Már én se bírtam sokáig. Nekem is már csak egy pár lökés kellett és már el is élveztem. Jimin példáját követve a nevét nyögve élveztem el. Lassan kihúzódtam belőle, mellé feküdtem.
-Szeretlek Jimin! - mosolyogtam rá és vártam a megváltást, hogy ő is viszont szeret, de nem reménykedek sokban.
-Én is szeretlek J-Hope! - mosolygott rá. Kicsit meglepődtem mondatán de mérges is voltam rá.
-Nem értelek téged! Akkor a parkban mért mondtad azt, hogy nem lehet semmi köztünk? - néztem rá kérdően.
-Hát mert hirtelen jött és annyi dolog kavargott a fejembe és nem tudtam, hogy mit válaszoljak! - sütötte le tekintetét. - Annyi volt a baj, hogy nemrég egy lány bevallotta, hogy mit érez irántam és pont az a válasz csúszott ki amit neki szántam! - vakargatta tarkóját kínosan.
-Tudod milyen fájdalmat okoztál te nekem? Szörnyű Valentin napi ajándék volt! - néztem rá morcosan.
-Igen, tudom! És sajnálom, de hidd el, hogy mindennél jobban szeretlek!! - ölelt magához, majd a nyakamba bújt mint egy kiskutya.
-Héy, megetted már a csokit amit adtam? - vetettem fel kérdésemet.
-Még nem, miért? - nézet rám meglepődve, majd elmosolyodott. - Arra gondolsz amire én? - húzta perverz mosolyra száját.
-Naná, hisz Valentin nap van!

Jin & JungKook - Hibákból-veszekedés Veszekedésből-Békülés

Sziasztok! Nos most elég hamar hoztam illetve az egyik dongsaenggemmel hoztunk egy

 OS-t ami jó mert már így is le vagyok maradva a tervemhez képest^^" 

Na szóval ez a történet Jin-ről és Jungkook-ről szól (majd a végén társul Jimin is). 

Lesznek benne veszekedések és szomorú részek de remélem ezek ellenér is el fogjátok olvasni!^^ 

Jó olvasást <3

Citromsárga - Jin
Kék - JungKook
Fekete - egyéb más emberel

A konyhában ügyködtem és készítettem az ebédet a bandának. Az én kis dongsaengjeimnek nehogy éhen vesszenek. Nélkülem meg lennének halva. De viszont azt szeretem mikor próbálnak kedveskedni és segíteni nekem főleg Kook, ő nagyon sokat segít már csupán a létezésével és a cuki pofikájával...Mivel egy kicsit elbambultan nem vettem észre, hogy már kellően meleg a víz így egy pár csepp ráfröccsent a kezemre.
-Aish! A francba! - mentem a mosogatóhoz és leöblítettem hideg vízzel a megégett területet majd hírtelen Jungkook toppant be a konyhába. 

Miután sokadszorra vertem el Vt az egyik játékban kezdett unalmas lenni ezért kimentem a konyhába, hátha ott van Jin hyung. Mostanában nagyon közel kerültünk egymáshoz, ami be kell valljam egy cseppet sem zavar, sőt kimondottan örülök neki. Szerencsémre Jin ott volt a konyhában. -Jól vagy hyung?-néztem kezére amit éppen a víz áztatta-Nagyon fáj?

-Persze jól vagyok, ne aggódj! - fordultam felé majd összeborzoltam fekete hajtincseit. Ilyenkor a legcukibb, mint egy fekete macska. - Mi szél hozott erre a konyhába? - léptem vissza a tűzhelyhez és folytattam tevékenységemet. 

Rám nézett azokkal a hatalmas barna szemeivel és akaratlanul is elmosolyodtam, de mosolyom hamar el is tűnt. Összeborzolta a hajam, de még vizes volt a keze. -Na! Most vizes lettem!-hisztiztem - Egyébként, unalmas volt Vt elverni állandóan és gondoltam kijövök hozzád, vagyis.... A konyhába. Mi jót főzöl?-próbáltam terelni a témát és inkább a tekintetét is.

-Csak egy kicsit lett vizes a hajad ne nyafogj kiscica! - mosolyodtam el amit nem is láthatott hisz háttal álltam neki....- Szóval hozzám jöttél! - fordítottam el a fejemet, hogy a szemem sarkából lássam Kook arcát. - Cuki vagy. - mosolyogtam rá. - Majd meglátod ha kész lesz. 

-Kiscica? - néztem rá - Én? Inkább oroszlán! Az szexibb! - kuncogtam. Na de mi az, hogy cuki? Jaj Kook ne gondolj többet! Álmodozz csak! - Hyung! Engedj ide! - bebújtam kezei közé és úgy folytatta a főzést. -Ismerős az illata..... Mond el mi az! Kérlek! - ejtettem hátra a fejem és nagy szemekkel néztem rá.

 Mikor kezeim közé férkőzött és hátrabiccentette fejét akkor hirtelen nagyon közel került az arca az enyémhez. Na erre nem számítottam. - Ööö...izé...ja ez egy...nem, nem mondom meg mert felelőtlen vagy és csak úgy ideférkőzöl! És mi van ha megijedek és véletlenül leborítom a forró vizes lábas és pont téged talál meg? isten ments hogy ez történjen veled! - léptem egyet hátrébb és elhessegettem Kook-ot. 

Nem tudtam, hogy így ki lesz akadva. Azt hittem nem zavarom ennyire. De kétértelmű volt a viselkedése. Zavarban volt, vagy nem is tudom. -Bocsi hyung... Nem zavarlak akkor. Inkább visszamegyek a szobámba. Este találkozunk...-azzal el is indultam a szobámba, amin Jinnel és Jiminnel osztozom. A szobába érve csak ledőltem az ágyra és csak a plafont kezdtem el bámulni.

-Haaj~ Nem akartam megbántani! - hajtottam le fejemet. Hát ez nem igaz, ha főzésről van szó akkor mindig ilyen vagyok. - Most mit tegyek? - a pultnak dőlve gondolkoztam, hogy mit is tehetnék végül úgy döntöttem, hogy gyorsan megcsinálom a vacsorát és bocsánatot kérek Kook-tól és fel is vidítom így hamar neki is láttam újból a vacsora készítéséhez.

-Kook! Kookie! Jungkook! Jungkookie! - szólongat Jimin -Jeon Jungkook! 

-Mi van?! - rivalltam rá és hirtelen felültem - Hagyjál kérlek! Van elég bajom! - mondtam kissé hangosan majd úgy döntöttem, hogy elmegyek zuhanyozni vacsora előtt. Így is tettem. Összeszedtem a cuccaim és be is foglaltam a fürdőt. Egy fél órája már biztos bent vagyok, de még nem áll szándékomban kiszállni. Csak támasztom a falat és eresztem magamra a vizet, és hagyom, hogy lemossa rólam a mai nap gondjait. Jinen jár az eszem. Ki akarom verni a fejemből de nem megy. Oh istenem! És még fel is áll! De jó! Már majdnem magamhoz értem mikor kopogtak.

Körülbelül egy fél óra múlva kész is lettem a vacsora. Gyorsan felmentem a szobánk be de ott csak Jimint találtam. - Jimin nem tudod hol van Kook? - kérdeztem tőle sietősen. - Már egy félórája a fürdőben van. Amugy mi a baja olyan köcsög volt velem, már majdnem fejbe vágta! - morgott Jimin. - De ugye nem ütötted meg? - néztem rá szúrós tekintettel. - Nyugi nem! - intett kezével. - Ajánlom is. - válaszoltam neki majd elhagyva a szobát a füdőbe vettem az irányt. - Kook! Bent vagy? - kopogtam be.

-Oh Istenem! - sóhajtottam - Jobbkor nem is jöhettél volna.... - morogtam suttogva, s inkább állítottam a vízen, hogy kicsit hidegebb legyen. - Igen  bent vagyok... Miért....? - válaszoltam unott hangon. Magam sem tudom miért vagyok vele ilyen. Nem szeretek vele így beszélni, de haragszom rá. Rosszul estek szavai....

Megértem miért ilyen flegma velem de ez akkor is rosszul esik nekem. Nem szeretem ha Kook szomorú vagy ha bárki is megbántja. Ja mondom én aki most bántotta meg... - Be megyek ha nem baj!? - nyitottam az ajtót majd be is léptem a fürdőbe. 

-Minek is? - morogtam és még hidegebbre állítottam a vizet. Már szinte jéghideg! Ahh de legalább lenyugtatott... Félig... - Szemem sarkából megpillantottam Jint aki igen erősen engem figyelt. Észre vette volna....? Remélem nem... Így is ciki, hogy miatta állt fel....

És most mi a fenét csináljak, Mit tegyek?...Az agyam már szinte darabokban annyira ideges vagyok. - Sajnálom! - böktem ki végre a lényeget. - Nem akartalak megbántani, csak nagyon féltelek téged! - vettem le tekintetemet Jungkook-ról és a földet bámultam.

-Sajnálod...?-  mosolyogtam - Én is... Ne haragudj hyung! Megint nem figyeltem rád és a szavaidra, csak magamra. De én csak segíteni szerettem volna és a közeledben lenni.... - sóhajtottam, majd vizes hajamba túrtam. - Ömm...- mértem fel a helyzetet - Elfordulnál...?

-Tudom hogy segíteni akartál... - vettem le felsőmet - és ezt értékelem is! - mosolyodtam el majd a melegítő nadrágomat is levettem. Már csak egy boxerban vagyok. -  Szeretem, hogy mindig segíteni akarsz illetve segítesz nekem.. - sétáltam közelebb hozzá majd beléptem hozzá a zuhanyzóba.  - Miért is kéne elfordulnom? - mosolyodtam el majd hátulról átkarolva ráfogtam merev testrészére. 

Nem kicsit lepődtem meg tettein. Az még oké, hogy levette a pólóját, még a nadrág is azt mondom nem zavar. Igazából rettenetesen tetszik így.... Na de az mi, hogy beszáll mellém és még rám is fog?! Akaratom ellenére halkan felsóhajtottam és lassan lecsuktam szemeim. -Hyungh...-nyögtem először mikor megmozdította kezét. Ez egy álom! Más nem lehet! Csakis egy nagyon perverz álom! Igen ez az!

-Mit tehetek érted, hogy kiengeszteljelek és, hogy ne haragudj rám? - kezdtem mozgatni kezemet. Államat a vállára támasztottam és úgy figyeltem a történéseket. Szépen lassan szívtam magamba Kook illatát amit annyira imádok, hogy már megőrjít!   

Érzem leheletét a nyakamon. Megőrülök! -Csakh...Csakh foglalkozz velem többeth....!-megtámaszkodtam a falon és csípőmet kissé hátralöktem, ezzel egy morranást kicsalva hyungom torkából.

Kisebb nyögés préselődött ki ajkaim közül mikor a formás fenekét a férfiasságomhoz nyomta. Ebből nem lesz jó vége előre látom. - Csak akkorh ha te ish segíteszh rajtamh! - nyeltem egy nagyot majd a nyakára csókoltam.

Jaj nem fogom ezt így kibírni! - Hogyanh....? - lefejtettem kezét férfiasságomról és szembefordultam vele. Ajkaink szinte összeértek, de nem csókoltuk meg egymást. Hol ajkaira, hol szemeire pillantottam. Beharaptam alsó ajkam és vártam, hogy kezdeményezzen.

-Olyan édes vagy! - leheltem pár szavamat az ajakira majd meg is csókoltam. Finoman ízlelgettem ajkait nehogy baja essen. Ráharapva alsó ajkára engedélyt kértem a csók elmélyítésére.

Mintha pillangók ezrei röpködnének a gyomromban. Ajkai édesek akár a méz és rettentő puhák. Amint megharapta az ajkamat tudtam mit akar. Kissé szétnyitottam ajkaim, s ezt kihasználva át is dugta a nyelvét az enyém mellé. Lassan, érzéssel masszírozta nyelvemet övével. Kezeimet nyaka köré fontam, míg ő a derekamon pihentette sajátjait.

Engedélyét megkapva nem haboztam, egyből átdugtam a nyelvemet és összefontam az övéivel. Nyelvünk olyan volt mintha egy lassú keringőt végeztek volna. Finoman ízlelgettem továbbra is a édes puha párnáit. Kezemet derekára raktam és közelebb húztam magamhoz. Férfiasságunk összeértek aminek köszönhetően Kook belenyögött a csókunkba aminek az volta következménye, hogy elváltunk egymástól. - Tudodh...már nagyonh szűk!  - mozdítottam meg csípőmet. 

Miután elváltunk egymástól, letérdeltem elé, majd egy utolsó pillantást vettettem arcára s megfosztottam a kínzó anyagtól. Férfiasságát egyből kezembe vettem majd először csak kezemmel dolgoztam rajta, majd kis puszikat nyomtam makkjára. Lassan teljes méretét beengedtem a számba, ami sokszor elérte torkom kezdetét, s ekkor mindig egy nagyobbat nyögött.

-Haah~ - sóhajtottam egy nagyot. Ezt vártam már mióta! Egyre hangosabban nyögtem tevékenysége miatt. Szerencse hogy a víz elnyomja a hangokat. - Olyan jolh csinálodh, mintha nemh most csinálnádh előszörh! - pillantottam a rajtam tevékenykedő Kook-ra. 

-Pedig.... - puszilgattam nemességét - Még nem voltam férfival.... Főleg ilyen fantasztikussal! - mosolyogtam rá perverzen, s beharaptam alsó ajkam. Felálltam s miután elzártam a vizet megcsókoltam.

-Itt csak te vagy a legcsodálatosabb! Én kicsi Golden Maknaém! - mosolyogtam rá majd viszonoztam csókját közben rámarkoltam formás fenekére.

-A tiéd? - néztem szemeibe miután elváltunk egymástól. - Ki mondta, hogy a tiéd vagyok? Nincs rajtam a neved! Vagy.... Te látod valahol? - húztam az agyát, ahogy Jiminét szoktam.

Istenkém megint kezdi. Csak most ne kérlek! - Ne szemétkedj mert itt hagylak! - morrantam rá és már készültem is otthagyni.

Elnevettem magam majd megragadtam a csuklóját - Olyan vagy mint Jimin hyung. Csak te aranyosabb. Amúgy meg! Nem mennél el akármilyen szemét is lennék! - vettem fel a komoly arckifejezésemet.

-Hmm...Szóval Jimin-hez igazítsz. Értem én! - vágtam be az áll durcizásomat. - És miből gondolod, hogy ezek után itt maradok veled? - néztem rá kérdően.

-Fel vagy izgulva. És tudom, hogy nem fogsz magadhoz érni! Rám vagy utalva. - mosolyogtam magabiztosan - Na menjünk be a szobába és ott folytassuk! Had fürödjenek a többiek is. - kiléptem a zuhanyból, a törölközőt a derekam köré tekertem s kiindultam, de Jin nem jött - Mi van? 

Jungkook már indult is kifelé de én nem követtem. - Mostanában nagyon szemtelen vagy! - morogtam rá. - Vigyázz mert a végén még megjárod! - néztem rá szúrós tekintettel, majd én is kiléptem a zuhanyzóból és egy szál törülközővel el is hagytam a helyiséget és egyben Kook-ot is.

Ez mi volt? Megjárni? Én? Mivel? Rengetek kérdés merült fel bennem ezért hyungon után rohantam. Éppen Jiminnel beszélgetett. - Jin hyung! - szóltam neki de nem figyelt rám egyik se csak beszélgettek tovább - SEOKJIN HYUNG!-ordítottam el magam.

Épp jimin-nel beszélgettem mikor Kook is betoppant a szobába. Elsó megszólalására nem figyeltem majd csak az ordítására. - Nem tudsz egy kicsit várni? Épp beszélgetek ha nem látnád! - morogtam rá mert egy elég fontos ügyről beszéltem Jiminnel.

-Az előbb nem voltál ilyen velem! Mi bajod van?! - kiabáltam, ezzel magamat is meglepve. Sosem szerettem így beszélni, főleg nem Jinnel, de most miért viselkedik így velem?! Rám figyeljen! Ne Jiminre! Ő az enyém!

-Haaj - sóhajtottam, rosszabb mint egy kisgyerek. - Jimin akkor kérlek... - vágott szavamba. - Máris! mosolyodott el. - És figyelj arra is, hogy... - majd ismét szavamba vágott. - Figyelni fogok ne aggódj! - hagyta el a szobát és be is csukta az ajtót. 

-Miről beszéltetek? - tettem fel első és legfontosabb kérdésemet amire hosszú percekig nem kaptam választ. - Most nem beszélsz velem...?

Kérdésén elmélkedni kezdtem ami egy ideig eltartott. Mondjam el neki vagy ne? - De beszélek! - szólaltam meg végre is is.

-És válaszolnál a kérdésemre? - néztem rá kissé mérgesen. Idegesít, hogy nem tudom miről beszél Jiminnel kettesben, ami ilyen fontos volt....!

-Hmmm...mondjam? Oké? - néztem rá. - Ááá inkább mégsem! - most én húztam az agyát. Olyan jó őt így látni, kíváncsi vagyok mit fog csinálni ha ezt folytatom.

-Mond már az isten áldjon meg! - ordítottam rá - Élvezed mi?! Tetszik, hogy bármit tehetsz velem, igaz?! Gyerünk! Folytasd! Szívass még! Nem bánom! A Maknaevel bárki bármit tehet igaz?!

Na jó, most egy kicsit megijedtem. - Mi van Kook? Azt hiszed, hogy te másokkal kötekedhetsz de már veled enm? Hát megmondom az őszintét, rádférne egy alapos lecke! - morogtam rá. - Elhiszem, hogy maknaeként Jimin és V többször piszkáll a kelleténél de könyörgöm ne rajtam vezesd le a feszültségedet! - morogtam rá - Nem is tudnád elképzelni, hogy miken megyek keresztül napi szinten csak miattatok, csak MIATTAD! - halkultam el a mondat végére. Tényleg mérges voltam rá de az idegességem mellet még volt egy fura érzésem...Leültem az ágyra és a padlót kezdtem el bámulni közben gondolkoztam mi lehet ez a fura érzés.

-Miattam?! Hyung! Te miattam?! Én mit mondjak?! Napi szintem fáj a szívem ha nem vagy a közelembe! Zavar ha mással vagy! Nem veszed észre, hogy közeledek feléd és ellöksz magadtól! - szipogtam - Feltudod fogni milyen érzés ez?!

 -Hidd el tudom milyen érzés! Minden nap csak téged figyellek, hogy ne essen semmi bajod! Kiemellek téged a bandából és bárki másnál próbálok jobban vigyázni rád, de néha ezt te nem veszed észre. Talán minketten hibásak vagyuk... - bámultam továbbra is a földet majd meghallottam a sűrűbb szipogását  -Istenem csak kérlek ne sírj! - majd felpillantottam rá és láttam könnyesek a szemei. 

-Hogy ne sírnék?! Fáj hyung...! - tettem kezemet a szívemre - Itt! - ütögettem meg majd térdre estem - Gyógyíts meg! Kérlek! - sírtam el magamat.

-Tudod milyen szörnyű ezt látni?! Főleg azt a személyt akit mindennél jobban szeretsz? - térdeltem le elé és átöleltem. - Soha többé nem akarlak így látni! SOHA! - jelentek meg a könnyek a szemem sarkában.  

-Szeretsz engem...? - néztem rá könnyek áztatta szemekkel - Komolyan? Nem csak szívatsz? Nem hazudsz? Mondj valami!

-Igen szeretlek! Mindennél jobban szeretlek és meg akarlak óvni mindentől! - töröltem meg vizes arcát.- A legjobb életet akarom neked megadni! - csókoltam homlokára.

-Szeretlek hyung! - nyakába borultam s ott sírtam tovább - Ne haragudj rám! Hülye voltam!
-Sírj csak nyugodtan, jobb lesz hidd el! - majd legördült arcomon az első könnycsepp. Egyszerűen nem bírom hallgatni ahogyan itt sír? Annyira fáj! 

-El...Elmondod miről beszéltetek Jiminnel....? - néztem fel rá, s megláttam, hogy ő is sír. Letöröltem arcáról a könnycseppeket és lassan megcsókoltam. 

Csókját habozás nélkül viszonoztam, majd válaszoltam. - Arról, hogy ma este aludjon Hoseokkal és V-el, meg hogy vigyázzon ne nagyon járkáljanak az ajtónk előtt nehogy meghalljanak valamit de már biztos nem fognak. - simítottam arcára.

-Miért...? Miért tetted ezt? És... miért nem fognak meghallani semmi? - kérdeztem folyamatosan miközben kezdtem megnyugodni - Magyarázd el kérlek!

-Miért, te ezek után még akarod? - néztem rá kérdően?

-Veled bármikor, bárhol, bármit és bárhogyan! - mosolyogtam.

-Kitartó vagy! - mosolyodtam el, majd ráhajolva puha ajkaira megcsókoltam.

Imádom a csókjait. - Tudom! - szólaltam meg csókunk után. - Akkor.... Szabad?

-Miért is ne! - mosolyogtam tovább - Kapaszkodj! - nyúltam feneke alá és egy kicsit megemeltem hogy az  ölembe vehessem.

Úgy tettem ahogy mondta, s még egy kicsi helyezkedtem is. - A földön fogunk szeretkezni? - kérdeztem kuncogva. - Hát nem is az én ágyamban! - hallottam meg Jinim hangját kintről.

-Jimin? Te végig hallgatóztál? - kérdeztem kicsit mérgesen. - Hááát lehet! - hallatszott halk kuncogása. - Fuu ezért még jól meg foglak büntetni! 
-Te mindenkit megakarsz bűntetni? - nevettem és egy halvány puszit nyomtam ajkaira.

-Muszáj, ha valaki olyan szemtelen mint Jimin! - mosolyogtam rá. - Nyugi őt nem úgy fogom megbüntetni ahogy téged! 

-Akkor jó! Már kezdtem megijedni! - kuncogtam - Fúúj! - nyávogott Jimin az ajtó mögött - Kezdjetek már magatokkal valamit és ne rólam beszéljetek!

-Akkor ne hallgatóz mert akkor rosszabbat is fogsz hallani! - kuncogtam én is. 

-Jaja! Azt, ahogy felnyögök mikor Jin felkészít, meg azt amikor elélvezek egy hatalmas nyögés kíséretében! Ugye Hyung? - kérdeztem nevetve.

-Pontosan! - nyomtam egy cuppanós csókot Kook ajkaira - Na jó azt hiszem most fogok hányni! - válaszolt Jimin is. Nem tudom miért de pont ezt a reakciót vártam tőle. - Akkor én mentem is! - tűnt el véglegesen Jimin.

-Haha szép volt Hyung! - nevettem - De akkor mostmár lehet...? Nagyon akarom...

-Persze! - mosolyogtam rá, majd Jungkook-kal az ölembe felálltam és a saját ágyamra döntöttem. - Mostmár gondnélkül mehet! - csókoltam puha ajkaira. 

Ez az! Nem tudom elmondani mennyire vágytam erre a pillanatra! - Gond mindig van! Csak nem mindig komoly... Ne feledd ezt! - mondtam nyakát csókolgatva. 

-Milyen bölcs lett itt valaki hirtelen! - mosolyodtam el majd nyakát vettem kezelésbe és kezdtem el csókolgatni.

-Mit vártál? Nem véletlen vagyok Golden Maknae! - nevettem s lassan sóhajtozni kezdtem a csókjai miatt.

-Olyan finom vagy! - jegyeztem meg mikor megharaptam kulcscsontját persze csak gyengén nehogy fájjon. 

-Ahh! - nyögtem egy nagyobbat - Túl jóh vagy... Gyere közelebb! 

-Úgy ahogy te is! Tökéletes vagy a számomra és még az izmaid is jobban kirajzolódnak így! Te a vesztemet akarod! - húztam perverz mosolyra számat majd kérésére közelebb mentem hozzá.

-Dehogy akarom! Akkor ki vigyázna rám!? Ki csókolna meg ilyen szenvedélyesen?! Belehalnék ha...Ahhh! Ez fájt... Ha elveszítenélek...

-Bocsi! - csókoltam meg harapásom helyét. - Kitartó leszek és megpróbálok nem meghalni! - kezdtem el kuncogni.

-Ajánlom! - nevettem én is majd ajkaira tapadtam. Úgy csókoltam mintha az életem múlna rajta. Hosszú percekig el se engedtük egymás párnáit.

A lehető leglágyabban csókoltam édes párnáit, közben kezemet sem pihentettem. Ahol csak értem simogattam puha bőrét.

-Ah.. Azth hiszem tényleg.... Tényleg egy cica vagyok...-mosolyogtam rá majd nyakát kezdtem csókolgatni majd gyengéden harapdálni.

-Én mondtam! - csókolgattam nyakát. - Az én kiscicám vagy! - haraptam vékony bőrér, közben meg már annyit ficánkoltam, hogy leesett rólam a törülköző amit nem is bánok. 

-Hah! - sóhajtottam majd lepillantottam és megláttam, hogy már nem fedi semmi. Így sunyiban lenyúltam és megmarkoltam nemességét. Lassan kezdtem mozgatni rajta kezemet közben másik kezemmel meghúztam a haját. - Akkor jobb lesz ha rámírod a neved...! 

-Haah~ - adtam ki egy kéjes nyögést amit ráfogott férfiasságomra. - Nem muszáj  a nevemet rádírnom! Tudni fogják, hogy az enyém vagy! - haraptam meg erősebben a nyakát így egy lila foltot hagyva ott. 

-Áhh! Ezt tuti észreveszik.... - simogattam meg a kissé fájó helyet - De... Mi van ha mégse fogják tudni? - kérdeztem vigyorogva. Olyan jó vele szemétkedni!

-Ha nem hagyod abba a szemtelenséget akkor úgy megdöngetlek, hogy egy évig nem fogsz tudni járni! - morrantam rá. - Ha meg azon aggódsz, hogy nem fogják tudni, akkor nagyobb foltot is hagyhatok már ha akarod a fájdalmat! - mosolyodtam el.

-Megint gonosz vagy....! Hiába mosolyogsz akkor is...! - fordítottam el fejem s kezem is megállt. - Kanos... - suttogtam. Kiakartam mászni alóla de nem engedett.

-Hát melletted nehéz nem az lenni! - húztam perverz mosolyra ajkaimat - Ennyire nem szeretsz? - nyomtam fejemet a homlokához. 

- Te nem szoktál ilyen lenni.... De hogy mondhatod hogy nem szeretlek?! - akadtam ki - Nálam jobban SENKI nem szeret!

-Csak ezt akartam hallani! - fogtam meg arcát majd ismét rátapadtam ajkaira, közben egyik kezemet lecsúsztattam a hasán keresztűl teljesen férfiasságáig és ráfogtam merev testrészére. 

Belenyögtem csókunkba amint megéreztem a kezét. - Van... A szekrényemben... Pár dolog... - néztem szemeibe miközben perverzen mosolyogtam.

-Szerintem nem kellenek azok! - viszonoztam perverz mosolyát. - Nincs szükségem kellékekre! - csúsztattam ujjaimat bejáratához majd egyből két ujjal kezdtem el felkészíteni. 

-Ahh!! - nyögtem összeszorított szemekkel - Neeehh!! Fájh!!

-Csak lazíts, jobb lesz! - csókolgattam nyakát, hogy enyhítsek a fájdalmán. Nem jó látni, hogy ennyire szenved és fáj neki de muszáj ezt megtennem, hogy a későbbiekben ne legyen rosszabb. 

-Neh... Nehéz....! - könnyített a csókjaival de még mindig nagyon fájt. Amint kezdtem kicsit megszokni, csatlakoztatta harmadik ujját is.

Éreztem, hogy már megszokta két ujjamat így társítottam a harmadikat is amitől  egy fájdalmas nyögés hallatott Kook felől.

-Lazíts...! Lazíts...! - mondogattam halkan magamnak. Egy kicsit sikerült is ennek köszönhetően fájdalmas nyögéseimet élvezkedőek váltották fel.

Szerencsére hamar megszokta harmadik ujjamat így haladtam is tovább. Ujjaimat kihúzva bejáratához helyezkedtem. - Készen állsz? 

-Azt hiszem. De jobb lenne ha megcsókolnál előtte... - dobtam fel ötletem közben nyaka köré fontam kezeimet.

-Szívest örömest! - hajoltam puha ajkaira majd elkezdtem befelé nyomulni szép lassan. Már a kezdetekkor is belenyögött csókunkba de én nem hagytam, hogy elváljunk egymástól. 

Rettenetesen fáj! Csókja nagyban segített elnyomni hangomat bár így is nagyon hangos lett. Felhúztam a lábaimat,hogy nekem és neki is kényelmes legyen. Várt még megszokom az érzést és közben egy pillanatra sem vált el ajkaimtól. Megmozdítottam csípőm jelezve, hogy mozoghat.

Mikor már teljesen elmerültem benne én is belenyögtem csókunkba. Olyan szűk és forró meg aaah~ nem fogom bírni sokáig! Vártam egy kicsit, hogy szokja a helyzetet majd mikor megmozdította csípőjét azt jelezve, hogy mehet elkezdtem mozogni. - Aaah~ olyan jóh vagyh! - váltam el tőle.

Amint elkezdett mozogni elvált ajkaimtól - Ahh!! Neh! Gyere visszah...! - az első pár mozdulata nagyon fájt de hamar elkezdtem élvezni mikor megmarkolta férfiasságom.

-Hallani akaromh a csodásh hangodath, ugyhogy nemh! - haraptam be alsó ajkamat majd ráfogtam férfiasságára, hogy egy kis ideig elvonjam figyelmét a fájdalomtól. Szorgosan munkálkodott kezem nemességén amit láthatóan illetve hallhatóan is élvezet hisz egyre kéjesebb és kéjesebb nyögéseket hallatott. 

-Haahh!! Gonoszhh vaaaagyh!! - küzdöttem a beszéddel és ez láthatóan  tetszett neki mert egy hatalmas vigyor szállt arcára - Neh vigyo...AHH! - nyögtem fel amit eltalálta gyönyörközpontomat, ezzel félbeszakítva mondatomat.

-Haaa meg vanh...amit kerestemh! - néztem Jungkook ködös szemébe. Már mindketten lihegtünk az élvezettől ami nem nagy csoda hisz Kook teste valami isteni nagy élvezetet nyújt! Próbáltam nem mindig eltalálni gyönyörközpontját mert nem akarom, hogy hamar vége legyen ennek a csodálatos dolognak!

Éreztem, hogy direkt nem lök oda, ami kicsit zavart. - Miérrh nemh....? Csak egyszerhh..! - csak egy lökés kell és vége az estének. Mérete miatt már nagyon a végét járom, amin nem segít a szorgosan munkálkodó keze. Lassulni kezdett amit nem nagyon értettem. Fordítottam helyzetünkön így most én kerültem felülre.

Kérdésére nem tudtam válaszolni. Túlságosan is arra koncentráltam, hogy ne menjek el olyan  hamar de mire már észbe kaptam már én feküdtem az ágyon és Kook lovagolt engem. - Mi ezh a hirtelenh fordulath? - néztem rá kérdően.  

Egyből gyors tempóval kezdtem lovagolni hyungomon ami következtében ismét hamar a határra kerültem.-Lassúh voltálh... - válaszoltam majd megtaláltam magamnak a legjobb szöget így minden mozdulatomnál eltaláltam gyönyörközpontomat. Kissé elragadtattam magam és csak akkor tértem magamhoz mikor Jin lefogta a csípőmet ezzel megállítva mozgásomban.

-Kookh lassítsh! - szóltam rá de meg se hallotta mondatomat. - Aäaaah~  ez ígyh ne leszh jóh! - ejtettem hátra fejemet. - Jungkook hazt mondtamh, hogy lassítsh! - fogtam le csípőjét. - Nem biromh! 

-Gyengeh vagy! - nevettem miközben leszedtem kezeit magamról s tovább mozogtam - Mosth az leszh amit énhh akarokh! - mondtam neki halál komolyan.

-Te meg kanosh - lihegtem alatta...  - Akkor a tiédh vagyokh! - mosolyogtam rá. - De szólokh  már nemh sok kellh! - ejtettem hátra fejemet ismét.

-Válasszh! - mosolyogtam - Kih...Hah...! Menjen el előbbh..? Ennyith meghagyok nekedh....

-Majd kiderülh a végénh! - majd újból ráfogtam férfiasságára és elkezdtem munkálódni rajta. 

-Neeeh! Hyunghhh!!!! - nyöszörögtem majd kicsit rászorítottam - Velemhh.. Hahh!... Neh szórakozz...! - néztem rá szúrós szemmel.

-Haah~ - sóhajtottam fel ahogy rámszorított. - Ezt miből gondolodh? - néztem rá kérdően majd egyre gyorsabban mozgattam kezemet férfiasságán. 

-Egyh... Picith! Állj megh! Könyörgömhh.....!! Inkább leszoplak vagy bármi...! Csakh... Álljh meeeegh!!!

-Ugye tudod hogy egyh sex utánh a legrosszabb a kényeztetésh! - világosítottam fel a kicsit de kézmunkám tovább folyta tódott és végül elértem amit szerettem volna. Kezembe élvezett el.

-Hahhh! - nyögtem fel mikor elélveztem. - Gonoooooszhh!! Legközelebbh nem nyúlhatsz a farkamhoz! - morogtam majd lemásztam róla s lábai közé helyezkedtem. - Sajnálom... - vigyorogtam

-Héy én még nem végeztem! - nyúltam Kook után de ő gyorsabb vol tés mar le is mászott rólam. - Te mire készülsz? - néztem rá kérdően.

Nem válaszoltam csak kajánul elvigyorodtam. Először egy puszit nyomtam makkjára, majd végognyaltam teljes hosszán. Végül egész tagját a számba vettem s gyors ütemben kezdtem mozgatni rajta a fejemet.

-Neee Kook! Ez neeemh jóóh!! - kezdtem el kiabálni fájdalmasan! - Kérlek hagyd abbah!! - ültem fel és próbáltam eltolni magamtól ami szerencsére sikerült is. 

-Naaah! Még nem fejeztem beee!! - próbáltam visszamenni de nem engedett - Hyung!!

-Mert nemh jó! - hajtottam le fejemet a megkönnyebbüléstől.   

-Bűnhődj! - néztem rá gonoszan - Gonosz voltál velem, ezért én is az leszek veled! - megfogtam kezeit s feje fölé nyomtam őket majd széttártam lábait. Újra szopni kezdtem de most fogaimmal is besegítettem.

-Neeh! Ez nagyon nem jóh! - szenvedtem alatta. - Ha így folytatod nem lesz legközelebb ilyen alkalom! - morogtam rá.

-Ezt te se gondolhatod komolyan! - nyafogtam - Nem lehetsz ilyen gonosz! - mondtam neki majd a hasára csaptam.

-Ha abbahagyod akkor lehet róla szó de ha nem akkor elfelejtheted örökre! - néztem rá szúros tekintettel majd elmosolyodtam.

-Hazudsz. Nem bírnád ki - álltam fel s végigmutattam magamon - E nélkül... - vigyorogtam.

-Nem is! - vigyorogtam rá majd kihasználva a lehetőséget hogy leszállt rólam, letepertem és ismét alám került.

-Hogy te milyen kanos vagy! - nevettem el magam - És most már meg se csókolsz...?

-Azokat a mézédes ajkakat ki nem hagynám! - mosolyogtam rá majd ezzel a lendülettel meg is csókoltam. Közben újra bejáratához helyezkedtem majd folytattam amit elkezdtem. 

-Na ne már Jin! - mondtam minden tisztelet nélkül - Csakh egy picith várjunkhh...! - kezdtem nyögdécselni amint mozogni kezdett.

-Hol marad a hyung! - néztem meglepődve. - Amiért az előbbh szemtelen voltálh most visszakapodh! - kezdtem el lihegni újból. - Amugyh se kellh már sokh! - haraptam fülébe.

-Ott maradt a hyung, ahol a szűzességem! A farkad felé keresd! - válaszoltam majd rámarkoltam a fenekére - Ahh! Otth biztosh megtalálod...

-De huncuth lett itth valakih! - löktem egyre erősebbeket rajta. - Már csak párh lökésh és végemh! - jelentettem be lőre. Haa~ olyan jó, soha nem akarom abba hagyni! 

-Peh... Pedigh nekemm... már nem olyan jó... Ahh~ - nyögtem fel fájdalmasan mikor eltalálta gyönyörközpontomat, ezzel pedig elérve hogy az este folyamán másodszorra is elélveztem. - Igazadh vanh..! Így már... Rosszh...!

-Ugyeh! - lassítottam tempómon majd meg is álltam. - Nem folytatomh, nem akarokh rosszat nekedh! - csókoltam homlokára. 

-Folytasd! Kérlekh...! Ez az első alkalom! Had legyen az amit én akarok....! - könyörögtem neki

-De rossz neked és én nem akarom azt látni, ahogyan szenvedsz!! - simítottam meg arcát, majd ott is pihent meg.

-De nem szenvedek! Veled soha nem szenvedek! - csókoltam meg - Szeretlek! Folytassuk kérlek!

-Rendben, de csak addig míg látom, hogy élvezed! - kötöttem ki a feltételt majd ismét harmadszor is elkezdtem teendőmet. Lassú de erős lökésekkel folytattam dolgomat.

Ha nem élvezném se mondanám el. Túlságosan is szeretem őt, így bármit megtennék érte. Újra mozogni kezdett s én annak ütemében nyögdécseltem.

Csak abban bízok, hogy tényleg élvezi és nem kényszerből teszi miattam, mert ha igen akkor egy örök életre megutálom magamat!... - Kookh!~ - csókolgattam nyakát. - Finomh vagyh! - haraptam meg nyakát és ismét eltaláltam gyönyör központját, mert éreztem, hogy minden izma megfeszül.

-Hah csak egyh picih kell...- nyögtem a kelleténél hangosabban - Senkit nem érdekel!-üvöltött be V és Jimin egyszerre. 

Mint ha meg se hallottam volna Jimin és V-t folytattam munkámat. Egyre többször szorított rám, ami egyre közelebb hozott a véghez. Még egy pár erőteljeset löktem Kook-on.... - Jungkoooooookh!~ - nevét nyögve élveztem el. 

-Hahh Jiiiin!! - nyögtem fel amint megéreztem magamban nedvét - Remélem nagy ívben elkerültétek az ágyamat! - morgott Jimin.

-Ponth a te agyadonh csináljukh! - ugrattam Jimint. - Melegen ajánlom, hogy nem! - morgott tovább. - Amugyh is ma te Hoseokkalh meg V-el alszolh!

-Jimin hyung! Tök kényelmes az ágyad! Jól rugózik! - tartottam vissza nevetésem majd megcsókoltam Jin-t.

-Pontosan! - csókoltam vissza majd percekig el sem engedtük egymás ajkát közben Jimin nekünk magyarázott. - Na most azonnal takarodjatok az ágyamról! - mérgelődött. 

-Jaj kuss legyen már! - kiabáltam ki - Menj és feküdj le V hyunggal! Ne minket basztass! Vagy baszasd meg magad!

-Tsss, nyugi cica! - mosolyogtam Kook-ra. - Esküszöm mindjárt bemegyek! - morgott egyre mérgesebben. - Gyere ha látni akarsz minket még mindig nem végeztünk! 

-Folytatni akarod - súgtam oda Jin-nek - Gusztustalanok vagytok! - nyavajgott Jimin.

-Nyugi nem, csak Jimin agyát akarom húzni! - mosolyodtam el. - Mi is ezt gondolnánk ha te egy lánnyal csinálnád! - vágtam neki vissza. 

-Én?! Lánnyal?! - akadt ki - Soha! 

- Hyung te meleg vagy? Azt hittem a csajokat szereted? - teljesen elképedtem! Jimin meleg...? Ez most új! Nagyon!

-Na ez engemet is érdekelne! Tényleg meleg vagy? - lepődtem meg teljesen. Ha nem szereti a lányokat akkor miért undorodik tőlünk?

-Naná hogy az vagyok! - mondta büszkén - És van kiszemelted? - kíváncsiskodtam

-Erre én is kíváncsi vagyok! - mosolyodtam el majd lassan kihúzódtam Kook-ból. Már kezdett kényelmetlen lenni a póz meg hát fáradt is vagyok.

-Ahh!

-Megint dugtok?! - hitetlenkedett - Hogy nem fáj a farkad Jin hyung?! 

- Előbb te válaszolj! Van kiszemelted? - ismételtem meg a kérdésem majd Jin-re néztem. Látom rajta hogy mennyire kíváncsi a válaszra. Akárcsak én. Egy gyors puszi után felálltam s boxer után kutakodtam közben Jimin válaszát vártam.

-Nyugi nem! - nyugtattam Jimint. Ahogy Kook tette én is előszedtem egy boxer és felvettem azt. Már nagyon kíváncsi vagyok Jimin válaszára.  

-Igazából van... - motyogva beszél így alig hallani

-Na de mond már, hogy ki?!! - siettettem majd megvártam míg Jin felöltözik s kinyitottam az ajtót - Gyere mond! - invitáltam be.

-Gyere be és mesélj! - mosolyogtam rá. - Azért remélem nem baj, hogy csak boxerben vagyunk? - kérdeztem tőle.

-Nem... Kiszemeltem igazából... Kettő van... Vagyis volt....- mondta a földet nézve. Egy pillanatra se nézett ránk - Muszáj elmondanom..?! Ugyis újat kell keresnem!

-Igen muszáj elmondanod! - vágtam rá. Már nagyon kíváncsi vagyok! Ki lehet az a kettő? 

-Ti ketten... - suttogta  - Mi...? Mi van?! - álltam fel - Hogy mondtad?!

-Nyugi Kook! - fogtam meg kezét majd ölembe ültettem. - És mióta van ez? - kérdeztem Jimintől.
Akkor ezért volt velem olyan furcsa és ezért piszkált minket mialatt szeretkeztünk...? - Rég óta... De ne haragudj Jungkook! Mondtam, hogy keresek mást... - nézett rám - Akkor most megyek is.
-Ne, várj! - pattantam fel Kook-ot kidobva ölemből majd megfogtam Jimin csuklóját. - Bocsánat édes!  fordultam Kook felé és egy csókot nyomtam homlokára nehogy megharagudjon az előbbiért. Visszafordultam Jimin felé és fogalmam sincs mit mondjak.

Azt hittem itt akar hagyni! Már kezdtem megijedni!
-Mi van hyung? - nézett rá Jimin, Jinre.

-SeokJin hyung... - szomorodtam el.

-Jimin, ha szeretsz valakit azt nem lehet leváltani ugye tudod! - néztem rá komoly tekintettel. - Jungkook csak egy kérdés! Vonzónak találod Jimin-t? - néztem Kook-ra szintén komoly arckifejezéssel.

-Mi..Miért...? Hyung megijesztessz...! - mondtam teljesen kétségbe esve - Ugye... - nyelte egy nagyot - Nem akarsz lecserélni...? - gördült le egy könnycsepp az arcomon.

-Jaj édes ne aggódj! Téged soha nem cserélnélek re! léptem oda Kook-hoz majd letöröltem a könnyét. - Csak válaszolj a kérdésemre. - mosolyogtam rá.

Hatalmas kő esett le a szívemről. - Hát... Igen... De miért...? - néztem rá kérdőn.

-És belemennél egy hármasba? - kérdeztem Kook-től egyben Jimintől is. Próbáltam megoldani a helyzetet, hogy Jungkook-nak is és Jimin-nek is jó legyen.

-Mi?! - kerekedtek el szemeim s ahogy elnéztem Jiminnek is - Nem vagyok elég jó?!

Aahj tudtam, hogy ez lesz. - Kicsim, ne mondj ilyeneket! Te tökéletes vagy a számomra! - simítottam meg arcát. - Csak tudod te is vonzónak találod Jimin-t és én is érzek iránta valamit. - remélem ezért nem fogja leszedni a fejemet.
Hiába nyugtatgat ha utána mégjobban felidegesít és megbánt. - Oh szóval tetszik neked Jimin?! Akkor én ki is lépek a képből! Nem is zavarok! - kiabáltam majd sírva kirohantam a konyhába, az egyetlen menedékembe, oda, ahol ez az egész elkezdődött.

-Istenem...Szörnyű egy ember vagyok! Sajnálom Jimin! - néztem rá a lehető legszomorúbb tekintettel. Miért kell ezt csinálnod Kook? Hamar le is rohantam az emeletről és keresni kezdtem Kook-ot majd a konyhába találtam meg. - Jungkook én... - szakította meg mondandómat. 

Csak ültem és zokogtam. Azt mondta szeret. Hittem is neki. Csak játszott volna velem...? Jin nem olyan....! Rengeteg kérdés kavargott a fejembe de Jin megzavart . -Te csak mi?! - kiabáltam rá sírva - Menj vissza Jiminhez... - mondtam kissé nyugodt hangon de könnyeim még  mindig folytak.

-Nem azért jöttem le, hogy most visszamenjek Jimin-hez! - morogtam rá. Igazából a szívem szakad meg ahogy látom, hogy itt sír előttem de ezt mos muszáj megtennem.

-Ne légy ilyen velem! - kiabáltam rá - Csak hagyj békén! Ne bánts folyton! Azt kértem, hogy szeress! Ez olyan nagy kérés?!

-Milyen vagyok? Én szeretlek el sem tudod képzelni mennyire! Szerinted én miken megyek keresztül most miattad? Szerintem el se tudod képzelni mennyi fájdalman! - fakadtam ki egy kissé amit nagy ívben el akartam kerülni de nem sikerült.

-Megint kiabálsz velem! És ha szeretsz valakit azt nem cseréled le és nem ordibálsz vele! Vagy neked ez a szeretet?! - fekáltam majd letöröltem az arcomat - Ilyen szeretet nem kell. - hazudtam - Add Jiminnek.-nagyon fájt ezt mondanom és így viselkednem de fáj hogy ilyen velem.

-És szerinted én mit érzek amikor te kiabálsz velem? Kurva nagy fájdalmat! - nem gyakran beszélek csúnyát de most kicsúszott a számon. - Fáj, nagyon fáj hogy így viselkedsz velem! - halkultam el a mondat végére majd a földet kezdtem el bámulni.

-Nem csak neked... - suttogtam majd kiindultam de az ajtóból még visszaszóltam - Miben jobb Jimin, mint én...? - majd felmentem az emeletre.

-Semmiben! -  válaszoltam neki majd mikor már eltűnt a konyhából a földre zuhantam. Miért kell ezt csinálnod? Miért kínzol engem? Nem értelek!...Kis idő után követtem őt az emeletre és bementem a saját szobánkba hol Jimin és Jungkook volt. 

Bementem a szobánkba ahol Jimin az ágyán ülve....Sírt...? 
-Jimin hyung... 
-Sajnálom Kook! És ne haragudj Jin-re se!
-Miattam sírsz...?
-Is meg Jin miatt is...
Odasétáltam hozzá s hosszasan megcsókoltam. Nem tudom mi ütött belém de tetszett.

Láttam ahogyan Kook megcsókolja Jimin-t. Most azt se tudom, hogy boldog legyek e vagy szomorú. A küszöbön állva néztem ahogy egymást csókolják. Aranyos párt alkotnak.

Hosszú percekig el sem váltunk egymástól.
-Kookie... - szólalt meg Jimin.
-Ne haragudj rám! - mondtam majd megöleltem. Ahogy elfordítottam a fejemet megláttam Jin kifejezéstelen arcát amitől egy kicsit lefagytam.

-Hyung...

Láttam észrevett. Nem mondtam semmit csak elmosolyodtam. Igazából nem is tudtam mit mondani. Mit mondhatnák? Bármit is mondanék nem lenne értelme.

-Jin! - szólalt meg Jimin - Én voltam! Én csókoltam meg! Rám haragudj... - próbált védeni. Nem tudtam megszólalni. Hirtelen dühös, szomorú és boldog lettem.

-Nyugi Jimin, láttam, hogy Jungkook kezdeményezett de nem haragszom! Ne aggódj! - álltam továbbra is az ajtóban és mosolyogtam. 

Megállt bennem az ütő egy pillanatra. Azt hittem haragudni fog de csak mosolygott. Megnyugodtam s én is elmosolyodtam de még mindig haragszom rá....!

És most mit kellene tennem?... - Kook! Sajnálom! Nem akartalak megbántani! - kezdtem el bámulni a padlót. 

Olyan aranyos... - Egy feltétellel megbocsájtok... - kezdtem el húzni az agyát ismét - És Jimin hyungot is befogadjuk.... Ha megtesztek dolgokat.....

-Milyen dolgokat? - néztem kérdően rá? - Esküszöm bármit megteszek! 

Bármit....? Oh Jungkook de perverz vagy!

-Akkor hajrá! - elterültem az ágyon s vártam hogy lépjenek - Jimin hyung, vedd úgy most vizsgázol. Jin hyung, te meg pótvizsgázol.

Mondatán nem kicsit mosolyodtam el! Beljebb haladtam a szobában persze először becsuktam az ajtót majd leültem Jimin mellé. - Jimin kezd te hisz te vizsgázol! - mosolyogtam rá. - De elöször még kérek tőled valamit!

-Mit? - fordult felém majd kérdően nézett rám. Én csak az ajkaimra mutattam egyből tudta mit akarok. Ahogy terveztem úgy is történt. Jimin egyből rátapadt párnáimra ahogy én is az övéire, majd hosszú percekig élveztük egymás mézédes ajkait. 

Kissé zavart de hamar túltettem magam rajta.  - Ömm.. Ide is! - mutattam nemességemre majd ajkaimra.

-Na gyerünk Jimin! - mosolyogtam az előbb említett személyre! 

-De ha nem szeretnéd vagy nem állsz készen.... - kezdtem el mondatom de Jimin a szavamba vágott 
- Készen állok csak...

-Csak...? - kérdeztem rá egyből - Mi a baj? - néztem kérdően Jimin-re. 

-Gyere Jin hyung! Mutasd meg hogyan kell! - vigyorogtam perverzen.

-Akkor gyere te is Jimin és akkor megmutatom mit hogyan kell! - mosolyodtam el én is perverzen, majd Jungkook mellé térdeltem és elkezdtem a leckéket adni Jiminnek ezzel belevetve magunkat az éjszakába. 

Suga & JungKook - Suga erőszakos oldala

Sziasztok! Nos ezt az OS-t az egyik legjobb barátnőmmel írtam mint általában:3 

Remélem hogy tetszeni fog neketek! Yaoi ugyhogy +18-as és feltűnik pár trágár szó is! 

Ennek ellenére jó olvasást! <3

Kék - Suga

Piros - JungKook

*Csináltatok már olyan dolgot, amit nagyon megbántatok? Amit miután megtettetek a szívetek szakadt meg? Főleg, ha valakinek fájdalmat okoztatok? Olyannak, akit szerettek...? Én sajnos tettem ilyen dolgot.....*

*Éreztétek már magatokat úgy, hogy el vagytok veszve a nagyvilágban? Erőltettek már rátok dolgokat, amik ellen nem tudtatok semmit sem tenni? Volt már veletek olyan, hogy gyűlölni akarjátok azt a személyt aki megbántott titeket de mégse tudjátok ezt megtenni, mert nem akarjátok elveszíteni azt az embert aki kedves számotokra?! Nos velem már volt ilyen...*

- Ne rángassá' má' Jukoookoieee...- szóltam rá szédülve arra a fiatalabbik személyre, aki a sötét éjszakában küzdött a hazajuttatásommal. Nem elég, hogy én részegen nagy teher voltam a maknae-nak, de még fény sem volt az üres utakon csak annyi, amennyit az a pár halványan világító utca lámpa nyújtott nekünk.

-Inkább fogd be a szádat és gyere! - rángattam fel a földről a részeg Suga-t. - Minek kellett neked ennyit innod te idióta? - tettem a jobb karját a nyakamba és úgy próbáltam tovább haladni ami nem sikerült MEGINT!

Amikor Kook felemelt újra elengedtem magam. Eléggé szarul voltam és újra a földön ültem. - Egyáltalán minekh jötté' értem? - töröltem meg szám szélét. Majd egyre jobban hányingerem lett, majd végül a savas dolog feltört és az út szélén engedtem ki.

-Azért mert...fújj! Ezért utálom a részeg embereket!...Pont ezért jöttem érted, ha én nem lennék akkor már a kórházból kaparnálak össze nem itt. - álltam Suga mögött és vártam, hogy kiadjon mindent magából.

- Heh... Te csak ne aggódj értem! - álltam fel kicsit meginogva.

-Én egy szóval se mondtam, hogy aggódnék érted! - rántottam meg a vállamat, de mivel láttam, hogy egy kicsit meginogott megfogtam a karját.

- Jah, perszeh... - kezdtem kicsit gúnyolódni. Újra útnak indultunk és a Hold is kezdett előbújni a sűrű felhők mögül, s megvilágította nekünk a fekete aszfaltot. Kezdtem jobban érezni magam.

Fárasztóbb mint egy 10 éves kisgyerek. Állandóan csak nyafog és azt hiszi, hogy mindig neki van igaza.

Csendben sétáltunk, azaz én csoszogtam Kook-ba erősen kapaszkodva, végül megérkeztünk a dormba, ahol majdnem mindenki aludt, hiszen Jin és RapMon. még dolgoznak a BigHit épületében.

-Végre megérkeztünk! - fújtam ki a levegőt és Suga-t le is ültettem a kanapéra. - Most itt maradsz és hozok neked gyógyszert! - adtam ki a parancsot.

- Ki vagyh Te.... hogy parancsolj.. nekem! - hagytam kisebb szüneteket mondandómban, hogy visszafogjam az újra feltörekvő savat.

-Most perpillanat nekem több eszem van mint neked tehát, kuss van! - intettem neki majd elmentem gyógyszerért.

- Ch... ezt még megbánod... - gondoltam magamba és teljesen a kanapéba süllyedve vártam a maknae-t.

Hamar vissza is értem a nappaliba. Suga úgy nézett ki a kanapén mint egy szőnyeg. El volt terülve. - Tessék itt a gyógyszer és egy pohár víz is. - nyújtottam át neki a két dolgot.

Remegő kezekkel vettem el a gyógyszert és a pohár vizet, majd bevettem a pirulát. Pár perc után kezdett is hatni. Egyszer csak nagyon kellett WC-re mennem így szótlanul felálltam az addig hevert kanapén és kimentem csurgatni.

Suga hirtelen elfutott. Vajon mi lelte. Na mindegy eddig is egy kergemarha volt... Viszont most én foglaltam helyet a kanapén. Ez a marha olyan nehéz, hogy muszáj pihennem.

Amikor befejeztem a dolgot kezetmostam és a tükörben néztem magam. A tekintetem még mindig kevésbé volt tiszta és a türkiz színű hajam is teljesen kócos volt.

- Yoongi miért ittál ennyit? - gondoltam és megmostam az arcomat is így a fufrum is kissé nedves lett és homlokomra tapadt. Végül már nem bírtam tovább azt a borzalmas ízt a számban így fogat is mostam gyorsan és így léptem ki a mosdóból. Amikor visszacsoszogtam volna a kanapéra, hogy oda dőljek le és ne keljen felmenni a szobámba megláttam, hogy Kook elaludt a pihenésre tervezett helyemen.

A várakozás közben egy kicsit elbóbiskoltam. Teljesen elterültem a kanapén. Nagyon fáradt vagyok tehát nem tudtam mást tenni. 

Ahogy egyre jobban néztem Kook-ot, a tekintetem megmaradt résnyire nyitott ajkain. Tudtam, hogy még mindig részeg vagyok, de magamnál voltam. "Miért akarom megcsókolni?"-, egyre csak ez járt a fejemben. Aztán nem bírtam magammal. Tudtam, ha nem most akkor soha többet nem tudom ezt megtenni. Így hát lassan felémásztam és egyre jobban rá hajoltam baba ajkaira, s ízlelgetni kezdtem azt. Enyhén édes íze volt, de sajnos a fogkrém íze kissé elnyomta azt.

Nyugodtan szunyókáltam a kanapén mindaddig míg meg nem éreztem valaki ajkait az enyémén. Ilyenkor kipattantak a szemeim és Suga-t látták meg először. Mi a francot művel ez?

Észrevettem, hogy mocorog alattam és próbál is lelökni, de én nem hagytam abba a dolgot. Gyorsan feje mellé fogtam le kezeit és még jobban rá másztam majd már nyelvemmel áttörtem az övé mellé.

Suga mi ütött beléd? Próbálom eltolni és még így is lefogja a kezeimet. Én ezt nem akarom! És méghozzá a nyelvét is átdugja a számba...

- Sajnálom kis maknae-m... - szakítottam meg az erőszakos csókot - Most már nem bírok leállni! - mondtam és újra vadul megcsókoltam. Ezt már vajon tényleg az alkohol tenné? Tudom mit teszek, tudom,hogy nem helyes! Mégsem tudom abbahagyni.

-Na ne... - szakította meg mondatómat. Próbáltam elfordítani fejemet de nem tudtam. Suga teljesen fogva tart ami idegesít. 

Lassan elengedtem egyik csuklóját és gyorsan rá is térdeltem, hogy ne tudjon szabadulni. A szabad kezemmel kezdtem nadrágját kigombolni.

-Neee! Hagyd abba Suga! Mi ütött beléd? - kezdtem el ficánkolni alatta, hogy próbáljam akadályozni a munkáját, de nem jött össze. 

Nem válaszoltam csak tovább vetkőztettem alulról majd nagyon nehezen, de levettem róla a nadrágot és megszenvedve ugyan vele, de a ruhadarabbal összekötöttem JungKook kezeit a feje felett.

-Suga hagyd már abba! Nem ismerek rád! - kezdtem el kiabálni. Most nem tudom, hogy azt akartam, hogy a többiek felébredjenek és állítsák le vagy csak azt akartam, hogy eljusson az agyáig az amit éppen most csinál.

Amikor elkezdett ordítani reflexből adtam neki egy pofont,hogy csituljon. Mi? Jaj, JungKook én nem akartalak bántani...ennyire nem....

Aish! - szisszentem fel. - Bazdmeg Suga ez fájt! - emeltem meg a hangomat. Mi az, hogy csak úgy pofozgat. 

- Tss! - fogtam be száját és gondolkodni kezdtem. Végül arra jutottam,hogy levettem a felsőmet és a szájára tettem majd a feje mögött megkötöttem az anyagot.

Suga mostmár a számat is bekötözte. Király mondhatom! Mi lesz velem itt?... Tovább ficánkoltam de már nem ment olyan jól mert Suga lefogott a lábaival is. 

,,Ha már belekezdtem folytatnom kell... nincs visszaút Suga, engedj a vágyaidnak!" Lassan felhúztam pólóját és kockás hasától puszilgatva egészen mellkasáig jutottam és rácuppantam egyik mellbimbójára mint egy kisbaba.

Suga te nem ilyen vagy! Amióta ismerlek csak állandóan azt szajkóztad, hogy te gyűlölöd a buzikat. Akkor most miért vagy ilyen? Amikor a hasamat kezdte puszilgatni kirázott a hideg a következőről amit tett ne is beszéljünk.

Közben már saját nadrágomat is kezdtem kigombolni. Befejeztem amit csinálok majd nadrágomat a nappali másik végébe dobtam. Kook férfiasságánál kezdtem mozogni, összedörzsölni enyémmel a vékony anyagokon keresztül. Ahogy éreztem a maknae is kezdte élvezni.

Próbáltam kiabálni a pólón keresztül amivel be volt kötve a szám de ez nem sikerült és még sérülést is okoztam magamnak, mivel a póló elég durva anyagból van és szorosra is van rám kötve így kidörzsölte a számat. Nem akarom, hogy folytassa ezt a dolgot. Ez olyan természet ellenes!

Ahogy egyre gyorsabban mozgattam a csípőmet Kook egyre merevebb lett és egyre gyorsabban vette orrán keresztül a levegőt.

Nem akarom élvezni ezt a dolgot de a testem úgy reagál rá. 

- Nyugodtan élvezd! - suttogtam fülébe miközben enyhén egyik fülébe haraptam. Még mindig mozgadtam csípőmet, hogy Kook-ot minél jobban feltüzeljem és neki is jó legyen egy kicsit a dolog, ha már nem bírom magamat leállítani


-Haah! - hallattam egy kisebb sóhajt ami alig ha hallatszott hisz be volt kötözve a szám. Annak ellenére, hogy nagyon nem akarom élvezem a helyzetet.

Befejeztem a tevékenységet és egy gyors mozdulattal letéptem Kook-ról a boxerét, s rögtön előbukkant óriási merev testrésze. Elmosolyodtam és erősen ráfogtam majd kezemet kezdtem el rajta mozgatni.

Sajnos nem tudtam megszólalni mert ez a 'buzi' bekötötte a számat. Keze munkája miatt beleremegett az 
egész testem. - Suga hagyd abba! Ezt nem akarom én heteró vagyok! -dünnyögtem el mondatomat.

JungKook mondatából alig értettem valamit, de a lényeget nehezen leszűrtem. -Én viszont akarlak! - vigyorodtam el. Tényleg sajnálom, de ma este ezt már nem úszod meg! Egyik ujjamat bevettem számba és csupa nyálasan vettem ki. Kook bejáratához tettem és rögtön be is tettem.

Amint elkezdett felkészíteni szememet, fogamat összeszorítottam. Erősen haraptam a pólót amivel be volt kötve a szám. Lassan kezdek beletörődni a ténybe, hogy én most itt meg leszek baszva. 

JungKook minden egyes rezzenése csak tovább kínozta egyre szűkebb helyen lévő szerszámomat.

Élveztem ezt az egészet... egy rohadt buzi vagyok.....De ma meg fogom rakni ezt a fiút! 

Ezzel a gondolattal erősebben kezdtem ujjazni már két ujjammal.

-Nnnng! - kezdtem el nyöszörögni! Aaah~ Suga nee! Hagy abba! Folyton ugyan az a mondat játszódik le a fejembe de semmi nem változik. Miért ilyen gonosz? Miért teszi ezt velem? Miért élvezi ezt?

-Most készülj fel! - figyelmeztettem és kikerekedett szemeibe nézve harmadik ujjamat is betéve, a másik kettőhöz, egy kicsit sem foglalkozva azzal, hogy mit érez.

-Aaah! - nyögtem fel fájdalmasan. A kurva életbe inkább hagyjál lógva csak hagyd abba! 

Kihúztam ujjaimat és végre megszabadítottam magamat a boxertől. Igazából most így eszembe jutott, hogy milyen lehet a szájában lenni... de ezt majd máskor...! Lábait nehezen, mivel nem hagyta, de szét tettem és lábai közé furakodtam.

Lábaimat próbáltam összezárva tartani de nem ment. Suga most erősebb nálam ugyhogy nem hamar de sikerült lábaim közé furakodnia. Aaahj előre érzem, hogy ez fájni fog.

Bejáratához helyezkedtem és tűrtőztetve magamat lassan hatoltam be. Kook fájdalmasan nyöszörgött az anyag alatt. Nem akarom, hogy ennyire fájjon neki szóval szájáról levettem a pólómat és mielőtt szólt volna valamit ajkaira tapadtam és most már érzékien csókoltam meg.

Egyre fájdalmasabb nyögéseket adtam ki míg végül Suga levette a számról a pólót. Viszont egyből megcsókolt, de ez a csók sokkal másabb volt mint az eddigiek. Ezt sokkal jobban élveztem és finomabb is volt.

Elváltam Kook édes párnáitól majd egyik kezemmel arcát simogatva kezdtem el lassan mozogni, de végig mosolyogva gyönyörű szemeibe néztem.

-Aaah~ - adtam ki egy kisebb nyögést amint elkezdett mozogni. Tekintetem hirtelen Sugára szegeztem mikor elkezdte simogatni arcomat. Mélyen a szemeibe bámultam és elvesztem annak csodálatos ragyogásában.

Az erőszakos énem valahogyan egy pillanat alatt elillant és már azt akartam, hogy a kis makane-nak is jó legyen. Varázslatosnak tűnt ez a pillanat, amikor Kook ezt megszakítottam egy nyögéssel amikor már teljesen benne voltam és erősebben kezdtem mozogni. Hiába próbálok neki is jót, de olyan nehéz visszafogni magam, hogy nehogy durva legyek... megint.

Egyre hangosabban kezdtem el nyögdécselni. - Sugah olyan nagyh vagy!! - jegyeztem meg majd nyakába karoltam és próbáltam ellazúlni. Ha már csináljuk akkor l,egyen jó. 

El sem hiszem, élvezi. Nem bírtam betelni hangjával, az élvezetet sugárzó arcával, magával az érzéssel...

Jobban ráhajoltam az alattam lévő, nálam fiatalabb fiúra. Ő lábait derekamon összekulcsolta, s már egyenesen a fülembe nyögdécselt. Forró lélegzete csak még jobban beindított.

Lábamat derekán összefontam és nyakát is teljesen átkaroltam. Mostmár gond nélkül tudom én is kényeztetni.  Egyre kéjesebbeket nyögtem fülébe és időnként meg is haraptam...Majd egy hirtelen lökésnél egy elnyújtott nyögést adott ki torkom.

-Istenem, teh... - suttogtam élvezettel teli hangnemben - kicsith... halkabbanh..- tartottam a tempóm.

-Így nehézh leszh! - nyögtem fülébe majd körmeimet hátába vájva végighúztam kimarva így a hátát.

- Így vanh... - szorítottam össze fogaimat az élvezettől és fájdalomtól egyszerre - Megérdemlemh... büntessh..! - bújtam nyakához és csókolgatni kezdtem majd egyre gyorsabb és vadabb lettem.

-Haaah~ Sugaah! - nyögdécseltem tovább az élvezettől és a méretes farkától. Végül mégis csak élvezem a dolgot, de lehetett volna finomabb is az elején! - Amugyh...kioldanádh a kezemeth is! 

-P...perszhe.. - alig bírtam megszólalni, de azért gyorsan kioldottam kezeit, bár már amúgy is meglazult a kötés előző tette miatt.

-Köszönöm! - pusziltam ajkaira majd újból hátába martam ám most nem húztam végig körmeimet. 

- Bocsánath.. Jung..Kookh.. - lihegtem füleibe majd utolsó nagyokat lökve többször is megremegtem, s teljesen megtöltöttem.

-Sugaaah~ - feszült hátam ívbe ahogy megtöltött forró nedvével. Aaah nem is tudtam, hogy ez ennyire jó lesz! - És velem mi lesz? - néztem le a kéjes területre.

- Máris... deh..ezt mégh visszah fogom kapni? - lihegtem ki magamat, s lejjebb csúsztam férfiasságához.

-Mith? - nem értettem Suga mondatát. Teljesen el voltam foglalva az érzéseimmel....

-Ezt! - mosolyodtam el kajánul, s lassan számba vettem Kook férfiasságát.

-Majd még meglát...aaah~ - szakítottam meg saját mondatomat. Ujjaimat tincsei közé csúsztattam majd rámarkoltam türkiz hajára.

Csodás volt hallani ezt. Imádom ezt a srácot. 

Nyelvem folyamatosan dolgozott egyre merevebb részén, s egyre csak forró számban tartottam azt. Majd elkezdtem fejemet is mozgatni. Kook erre pedig csak rásegített..

Kezemmel rásegítettem Suga dolgára amit nagyon élveztem. Egyre mélyebben vesztem el szájában majd mikor megéreztem torka kezdetét egy kéjes nyögés préselődött ki ajkaim közül.

Mindent megtettem, hogy mihamarabb elmenjen hiszen én sem bírom ezt örökké, főleg egy ilyen menet után...

Gyorsítottam.

Hangosabbnál hangosabb nyögések hagyták el torkomat mí elértem a véghez. - Sugaaah~ - nevét nyögve élveztem el szájába. 

Mivel már így is össze-vissza foltoztuk a kanapét így már nem tartottam szükségesnek mindet lenyelni így a számból is kifolyt egy kevéske élvezet.

- Hogy ezt hogyan fogjuk megmagyarázni... - dőltem Kook mellé kacagva.

-Ez márh a te dolgodh! - lihegtem tovább az élvezettől majd a  mellkasára dőltem.

- Mindent meg fogok oldani... csak ne haragudj rám... - ötletem szorosan magamhoz.

-Vajon bocsássak meg neked vagy ne? - kezdtem el motyogni. Kíváncsi vagyok mit fog reagálni.

- Teljesen megérteném, ha nem bocsátanál meg.... De hidd el, hogy ezt mind nem rosszból tettem..

-Nyugi te butus, nem haragszom rád! - csókoltam állára. - Csak legközelebb finoman kezd!

- Legközelebb... - suttogtam elmosolyodva a boldogságtól.

-Igen, miért? - néztem rá kérdően. Biztos nem mondtam semmi rosszat mert mosolyog.

- Semmi, semmi! - adtam egy csókot homlokára és amilyen szorosan csak tudtam magamhoz ötletem - Viszont... most így itt nem maradhatunk!

-Szerintem se! - helyeseltem mondatát. - De ha el akarunk tűnni innen akkor neked kell engem cipelni! - mosolyodtam el.

- Azonnal! - álltam fel mellőle, de előbb felvettem a boxeremet majd rá az övét. 

-Köszönöm! És most hova? - néztem rá kérdően. 

- Az ágyamba! - kaptam fel ölembe, s máris megindultam a szobám felé. Amikor beléptünk óvatosan az ágyamra tettem és mindkettőn a puha takaró alá bújt. 

Suga nyakába kapaszkodtam végig. Nem is akartam elengedni. Mikor már a puha ágyon landoltunk mindketten bebújtunk a takaró alá. Én még utoljára megcsókoltam mielőtt elaludtunk volna. - Jó éjszakát Suga! 

- Jó éjszakát Kook! - csókoltam vissza és magamhoz húztam majd hamar álomba is merültem. Végül.. nem bántam meg semmit sem ma.